A lendvai Egy&Más Vándorszínház Örkény István Tóték című tragikomédiájával az elmúlt hétvégén kiválóan szerepelt a Komlói Amatőr Színházi Találkozón, a KASZT-on, mely a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) kísérőrendezvényeként idén második alkalommal invitálta egy nagy találkozóra az amatőr színtársulatokat.

Idén a KASZT előválogatóin 100 produkcióból választottak ki 13-at, amelyek meghívást kaptak a versenyprogramba. Most először két határon túli előadás is bekerült: az Egy&Más és az érmihályfalvai (Erdély) társulat. A zsűri (Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Németh Ákos drámaíró, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára, Regős János rendező, a Magyar Szín-játékos Szövetség elnöke) döntése szerint a KASZT első helyét, a fődíjat a győri Rév Színházi és Nevelési Társulat Kiss Csaba: De mi lett a nővel? című darabja nyerte. Második helyet ítéltek oda a pécsi Janus Egyetemi Színház Hamlet-előadásért, harmadik lett a körmendi Kastélyszínház Társulat Csehov: Komédiák című produkciója.
A három díjazott színházi műhely produkciója mellett a lendvai Egy&Más Vándorszínház, a komlói Súgólyuk Színház, az érmihályfalvai Móka Színjátszócsoport és pápai Teleszterion Színházi Műhely meghívást kapott az őszi soproni Teátrumi Színözönre és bemutatkozhatnak a Nemzeti Színházban is.

Az idei tanévben negyvenegy tanuló fejezte be a Lendvai Zeneiskola alsó és felső tagozatát, s a hagyományokhoz híven a zsinagógában szervezett keddi zárókoncerten mutatták be zenei tudásukat. Az est folyamán számos szép dallamot hallhattunk zongorán, harmonikán, gitáron, hegedűn, fuvolán, klarinéton, trombitán és ütőhangszereken. A végzős alsó tagozatos diákok közül néhányan folytatják tanulmányaikat lendvai tanáraiknál, az öt végzős felső tagozatos közül pedig egy tanuló – Pál Laura hegedűn – a maribori zenei középiskolában folytatja tanulmányait. Az iskola igazgatója, Magyar Hajnalka és a tanári kar alkalmi ajándékokkal és fogadással búcsúzott a végzős diákoktól.

– így emlékezett Szőke Zita szombaton a falu szülöttéről elnevezett, hagyományos emléknapon Fehér Jani operaénekes emléktáblájánál Hosszúfaluban, ahol a kegyelet koszorúit is elhelyezték.

Pisnjak Atilla művészettörténetet tanult, először Ljubljanában, majd Budapesten folytatta tanulmányait. Magiszteri dolgozatával, Takács László méltatlanul elfeledett muraszombati építészről írt tanulmányával idén elnyerte a Muravidéki Oktatásügyi Alapítvány egyik kutatói díját.

Horvát Áron rendezőnek tanul a ljubljanai Színház-, Rádió- és Filmművészeti Akadémián (AGRFT). A lendvai ifjúban 2011-ben kezdett kibontakozni a nagy szenvedély: a fiatalok ekkor hozták létre az Our Videos Productions csapatot. Költségvetés nélkül, de kreatív lendülettel kezdtek forgatni Lendva utcáin – rövid játékfilmek, zenés klipek, promóvideók láttak napvilágot – így kezdődött.

Szombaton ünnepelte a Kapcai József Attila ME a fennállásának 35 éves évfordulóját. Herženjak Mária egyesületi elnök beszédéből kitűnt, hogy az egyesület a népdal, a néptánc, majd a szavalóköri és később hímzési tevékenység terén szép eredményeket hozott.

Király Ferenc lendvai szobrászművész életét, munkásságát és életművét e három fogalom jellemzi és ezek jegyében nyílt meg június 2-án az alkotó 80. születésnapja alkalmából rendezett nagy retrospektív kiállítás is a felújított budapesti Várkert Bazárban.

Tari István József Attila-díjas költő, jeles közéleti személyiség vendégszerepelt csütörtökön a Lendvai Könyvtárban. Az irodalmárral, a muravidéki közélet és irodalmi élet jó ismerőjével, irodalmunk barátjával Bence Lajos költőtárs beszélgetett.

Bohumil Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatok című regényének színpadi adaptációja a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában zárta vasárnap este az idei magyar bérletes évadot Lendván. A hrabali humoros-ironikus történet nem hagyta élmény nélkül a közönséget.

Hétfőn rendezték meg a Lendvai Zeneiskola tanulóinak hagyományos tanévzáró koncertjét a Színház- és Hangversenyteremben, melyen kicsik és nagyok a legkülönbözőbb hangszerekkel adtak elő nagyon izgalmas zeneszámokat, hangversenydarabokat.

A műkedvelő kultúra hetének egyik zárásaként került sor csütörtökön a lendvai „Kettesben” a Kultúregyesületek Községi Szövetsége irodalmi estjére, valamint a Lendva színekkel és képeken II. művésztelep kiállításának megnyitójára.

A trnjei Zarum Intézet vezetője, Kmet Marjana ez alkalommal elmondta, három szomszédos ország műkedvelő képzőművészeit invitálták a művésztelepre, nyolc alkotó meg is jelent és elhozta lendvai motívumokat megörökítő alkotásait. A 30. alkalommal megrendezett felolvasáson pedig Zágorec-Csuka Judit, Alt Lidija, Hozjan Danijela, Sijarič Biserka versei hangzottak el, prózával Dolenčič Klavdija jelentkezett a tehetség témájához igazodva. A műsorban Szőke Krisztina és Varga Nataša olvasott fel.

A színjátszócsoportok muravidéki regionális találkozóján – Linhart-találkozó – május 6-án Ljutomerben sor került a Kulturális Közalapítvány elismeréseinek és díjainak kiosztására is a színjátszói kategóriában. Ez alkalommal a legjobb férfi mellékszereplőként Magyar Alen, az alsólakosi művelődési egyesület tagja részesült díjban, éspedig a Helen és a tehén című darabban nyújtott parasztember-alakításért. „Az előadásból Magyar Alen parasztember-alakítása emelkedik ki a legjobban, főleg a játék módjában, amely bensőségesnek, természetesnek tűnik és a rendezői stílusnak további mélységet kölcsönöz” – áll az értékelésben.

Az 1. Számú Lendvai KÁI-ban szervezett, „A pénz – az istenek átka” című kiállítás ezúttal „eredeti rendeltetési helyén”, az NLB pénzintézet lendvai egységében látható, és sok hazai aktualitást is hordoz. Koren Franc, a Lendvai Régiséggyűjtők Egyesületének elnöke az érme- és bankógyűjteményről elmondta: igyekeztek úgy válogatni a hatalmas anyagból, hogy abban a mai Szlovénia területére szorítkozva a pénzeszközök fejlődését lehessen nyomon követni a bronzkortól máig. Kiemelte: a pénz- és bankótörténetnek ma könyvtárnyi irodalma van a réz-, illetve bronzbaltától a gyűrűs kivitelezésű pénzérméig, a kelták által használt „tetradrachmáig”, illetve a ma is használt papírbankóig mint csereértékig. – A 11. században az itáliai városállamok, valamint a Magyarország és Bécs között kialakult kereskedelemmel a pénzgazdálkodás is újabb fejezetéhez érkezett el, mely a mi vidékünket is érintette. 1441 és 1458 között a Bánffy-udvarban is működött pénzverde, melynek érdekessége, hogy a király arcmása mellett annak helyettese, Bánffy is helyet kapott – olvassuk az ez alkalommal kiadott nyomtatott anyagban.

Baša Kornelija, a lendvai bankegység vezetője ez alkalomból elmondta, hogy a kiállítás, mely már bemutatásra került az iskolásoknak, ezzel nem érkezett el végső állomásához, hiszen – már előadássorozat keretében – a Lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai is megcsodálhatják.