kele
perec1
garas1
65. évfolyam
24. szám
Megjelenés:
2021. 06. 17.
kiscimn2421
 

Bíró Ilona jelképes hazatérése

biro2221A Lendvai Zsinagógában május 28-án megnyílt Bíró Ilona (1920–1990) Lendván született képzőművész kiállítása, mellyel – a régió eddig ismeretlen képzőművészeti története feltárásának folyamatában – az alkotó jelképesen, munkássága révén hazatért szülővárosába.

Baumgartner Dubravko, a Galéria-Múzeum igazgatója szerint a Hazatérés című kiállítás kettős értelemmel bír: a hazatérés mellett – Bíró Ilona festő és grafikus műveinek bemutatására gondolva – újrakezdést is jelent, hiszen a járvány miatti hosszantartó zárás után az első tárlatmegnyitón üdvözölhette a közönséget.

A hazatérő Bíró Ilona életét és munkásságát Pisnjak Atilla művészettörténész kutatta fel, s mint mondta, először a 21. század legkézenfekvőbb módszerével, a világhálón kutatva, majd kapcsolatba lépve és felkeresve Érden élő rokonait is. – Nagyon érdekes volt szembenézni azzal, hogy még mindig vannak olyan nevek, illetve momentumok térségünk történelmében, melyek még mindig újak tudnak lenni. Bíró Ilona sorsa visszaadja a 20. század keménységét és egyben pozitív oldalait is – emelte ki.

 

 

Bíró Ilona az alsólendvai járásbíró, Bíró Lajos leánya volt, a család viszont a trianoni döntést követően Magyarországra, a Tokaj melletti Tállyára költözött. Néhány évig édesanyjával, született Lázár Ilonával még visszajárt Lendvára, hiszen itt volt házuk és szőlőskertjük. 1947-ben tanári diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, és 1955-ig, amíg politikai okok miatt el nem bocsátották, tanárként dolgozott. Néhány évig nélkülözésben, szegényen élt. 1966-ban Budapestre költözött, bekapcsolódott a művészeti életbe, utazásokat tett – 1975-ben ismét járt Lendván is –, sor került első kiállításaira. A hetvenes évek végétől a Magyar Nemzeti Galéria idegennyelvű tárlatvezetőjeként dolgozott, műfordítóként is tevékenykedett egészen nyugdíjba vonulásáig. Mindvégig alkotott. 1990-ben Érdre költözött a húga családjához, 2010. október 16-án 90 éves korában hunyt el.   

Pályája legelején olaj- és akvarelltechnikában alkotott, leginkább tájképeket, portrékat és életképeket, életműve legmeghatározóbb alkotásait viszont a linómetszetek jelentik. Pisnjak Atilla elemzése szerint külön említést érdemelnek azok a linósorozatok, amelyeket utazásairól, például az 1975-ös jugoszláviai (ekkor járt Lendva is) vagy az 1972-es erdélyi körútjáról készített. Jellemző rájuk a hangulatábrázolás is, így nem csak dokumentumjellegű képeknek tekinthetők. Pisnjak szerint kár, hogy nem fektetett nagyobb hangsúlyt az olajfestészetre, így ebben a technikában nem érte el azt a színvonalat, melyet a linómetszetekben és a pasztellekben igen.

A kiállításon, mely augusztus 30-ig tekinthető meg, műveinek válogatása látható, a kísérő katalógus pedig adatokat hoz életéről és munkásságáról.

 

 

MCSi Design