kele
perec1
garas1
65. évfolyam
18. szám
Megjelenés:
2021. 05. 06.
kiscim1821
 

Takács Lászlóra mindannyian büszkék lehetünk

pisnajk2516Pisnjak Atilla művészettörténetet tanult, először Ljubljanában, majd Budapesten folytatta tanulmányait. Magiszteri dolgozatával, Takács László méltatlanul elfeledett muraszombati építészről írt tanulmányával idén elnyerte a Muravidéki Oktatásügyi Alapítvány egyik kutatói díját.
– Mikor volt a dolgozat védése és hol?
– Tavaly ilyen tájban volt a diplomavédés a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Rozsnyai József tanár úrnál. Én eredetileg művészettörténészként nem építészeti témával szerettem volna foglalkozni, de mindenképpen „hazai” témát, hazai alkotót kerestem, s végül muraszombati születésű Takács Lászlónál kötöttem ki. Takács 1880-ban született, s pont idén 100 éve, 1916-ban halt meg Halics közelében, Galíciában.
– Mennyire ismert a muravidéki és a szlovén művészettörténetben Takács neve, életműve? Muraszombatban is sok szép szecessziós építmény terve kötődik a nevéhez...
– Nem nagyon, bár dr. Balažic Janez és mag. Obal Franc művészettörténészek egy-egy gyűjteményben lexikoni címszóként foglalkoztak vele, de részletekbe menő tanulmány ma sincs róla.
– Ki volt voltaképpen Takács László, hol tanult, kik voltak a mesterei? Tekintettel arra, hogy mindössze 36 éves volt, amikor tragikus hirtelenséggel az élete lezárult, nem beszélhetünk nagy életműről sem...
– Az életmű nem nagy, muravidéki szempontból nézve viszont annál értékesebb. Muraszombatban több épülete áll ma is, sőt a budapesti építészeti körökben is ismerős volt a neve. A budapesti műegyetem elvégzése után három évig – a kor szokásait követve – európai körútra ment. Münchenben és Bécsben biztosan járt. S 1906-ban, a halála előtt 10 évvel tűnik fel újra a műegyetemen mint segédtanár Pecz Samu mellett, aki az egyetemen egy nagyobb építészeti projektet is végrehatott. Ebben talált kiváló partnerre a fiatal kollégában. Ebben az időszakban itthon is sok munkája kapott építészeti megvalósítást.
– Ezek ma is állnak?
– Részben igen. Ilyen volt például a Vratarics-ház Muraszombatban, a másik ilyen jelentős alkotása a Dél-vasmegyei Takarékpénztár, mely gyönyörű szecessziós épület, aztán az akkor átépítésre kerülő kórház épületének néhány pavilonját is megtervezte, ez utóbbi nem maradt fenn. 1908-ban a battyándi (puconci) evangélikus templom átalakításába, „díszítésébe” fogott, mely egészében az ő munkája.
– Úgy tudom, itt már új építészeti-technikai fogásokat is alkalmazott.
– Igen, nagyon fontos, hogy a karzatot vasbeton alkalmazásával oldotta meg, ami a korában nem volt egy kedvelt megoldás. Később ezt az akkor úttörőnek számító kivitelezést a másik, fő hazai művének is számító Szent Miklós plébániatemplomnál is alkalmazta.
– Stílusbéli változás tapasztalható-e ezen késői műveiben, terveiben?
– Igen, nem is kicsi, hiszen olyan művész volt, aki a szecesszióra esküdött fel, ám olyan fordulatot vett művészete, hogy a plébániatemplomon már a szecessziónak egy alaposan „megtisztított” változatát kapjuk, inkább a modernizmus felé indult el. 1913-ban a Ferenc József jubileumi templomra kiírt pályázaton már a „történelmi romanika” (román) a követelmény. Egy nagyon változatos korban alkotott, hiszen még mindig a historicizmus szabta meg az irányt, de már ott van a romanika és a klasszicizmus is, ám a 19. század végére Lechner Ödön a saját szecesszióját már elhinti szinte egész Magyarországon és a később elszakított területeken is, Szabadkán, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott stb. Tehát egy nagyon eklektikusan kaotikus korban élt és alkotott Takács. Nagyon sok munkát vállalt, így szinte nem jutott ideje a tervezésre, 1908-ban például őt nevezték ki az éppen megépült Országház belső munkálatainak elvégzésére és lett az impozáns épület főépítésze. Erről emléktábla is tanúskodik.
Megemlíthetnénk még, hogy a szecessziót a legnyitottabb városvezetések fogadták be ebben a korszakban, s ezekhez tartozott Muraszombat is Takács László jóvoltából, akinek pályázatát a városvezetés és a bizottság is mindvégig támogatta.
– A dolgozatot olvashatjuk-e kötet formájában is?
– Egyelőre konkrét terv nincs a tanulmány megjelenéséről, de szeretném, ha napvilágot látna. Nem öncélúan, a muravidékiek ugyanis megérdemelnék, hogy betekintést kapjanak történelmükbe, művészettörténeti értékeikbe, főleg egy olyan személyiség kapcsán, mint Takács László, akire mindannyian büszkék lehetünk.
MCSi Design