kele
perec1
garas1
65. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2021. 10. 21.
kiscim4221
 

Egy népszínműben minden lehetséges

falurossza4021A lendvai Színház- és Hangversenyteremben szeptember 28-án a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház bemutatta A falu rossza című vígjátékot Mikó István főszereplésével. A darab eredeti változatát Tóth Ede a Nemzeti Színház felhívására készítette 1874-ben (száz aranyat nyert érte), majd később Örkény István némileg átdolgozta, felfrissítette a darabot – ezt a változatot láthatták a lendvai nézők is.

Tóth Ede legnépszerűbb műve mintegy másfélezer előadás után, 1965-ben került átírásra; Örkény István változata a 20. századi ember számára élvezhetőbbé tette a történetet. Beépített egy konfe­ransziét, aki sajátos, szarkasz­tikus stílusában kommentálja a darab cselekményét, valamint a szereplők jellemét.

Susán Ferenc rendező pedig (Sándor Zoltán dramaturg szövegkönyve alapján) modern színpadi változatával a mai kor arculatára igazította a (több esetben már elavult) zenés, szórakoztató műfajt. Rendezésében ugyanis ezernyi geggel, sziporkázó szellemességgel találkozhat a közönség, különösen a második felvonásban, ahol tovább fokozódik, már szinte groteszkbe hajlik és aktualizálódik az eredeti változat.

Az alaptörténet szerint egy szerelmi sokszög bonyolítja a falusiak életét. A címszereplő, a „falu rossza,” Göndör Sándor özvegy Feledi Gáspár földműves neveltlányába, Bátki Tercsibe szerelmes, aki azonban már más menyasszonya és róla már hallani sem akar. Feledi vérszerinti leánya, a jólnevelt Boriska viszont a nagyhangú, mulatós korhely iránt vágyakozik – ő ugyanis az egyetlen, aki felismerte a falu rosszának a jó szívét. De hiába őszinte szerelme, a vonzalom sajnos csak egyoldalú, ami örökös szomorúságba és a kútba vetés gondolatába sodorja Boriskát. Különös fordulat, hogy édesapja emiatt kitagadja a szülői házból.

 

 

A második felvonásban Boriska, aki nyikorgó talicskával a kút közelébe szállítja (és az AC/DC zenéje kíséretében „leltározza”) az apjától kapott örökségét, váratlanul találkozik a falut örökre elhagyni készülő Sándorral, akinek megvallja szerelmét. A legény nem veszi komolyan, mire a lány a kútba veti magát. Göndör Sándor követi Boriskát: nála is a halhatatlan szerelem az, ami a kútba készteti. De az öngyilkosság csak szimbolikus, a kútnak ugyanis Boriska és Sándor után Feledi Gáspár és Finum Rózsi is nekimennek. A végső csattanó mégis „tragikus”: a visszaidézett Tóth Ede lelövi a rendezőt, véleménye szerint a darab ugyanis közönséges irodalomhamisítás.

A közel háromórás színdarabot, amely remekül karikírozza a magyarok önképét és tükröt tart egy nemzet elé, a szép számban egybegyűlt lendvai közönség vastapssal köszönte meg.

 

 

MCSi Design