kele
perec1
garas1
63. évfolyam
26. szám
Megjelenés:
2019. 06. 27.
kiscim2619
 

A bronz vonzásában

cim4916A Lendvai Nemzetközi Művésztelep a bronzöntő alkotóműhellyel idén 13. alkalommal kínált lehetőséget arra meghívásos alapon két magyarországi, egy-egy szlovéniai, horvátországi és hazai, Lendva-vidéki művésznek, hogy alkotását a „nemes fémek” egyikében láthassa viszont.
Talán azért is oly vonzó a művésztelep az alkotók körében, mert a kéthetes ittlét során az álomtól a megvalósulásig (a viaszformázástól az öntésen keresztül a cizellálásig) valódi műhelymunka, kalákára emlékeztető csoportos tevékenység folyik, a nagy múltú bronzszobrászat minden állomásának kötelező betartásával, hozzáértő szakemberek, alkotók vezetésével (képünkön Lipovics János szobrászművész, aki a lendvai bronzöntés megkezdése óta minden évben jelen van a munkálatoknál). A telep jövőre „kis” jubileumához érkezik, a 45. évfordulóhoz, és a következő években is újabb művészegyéniségeket csábít majd Lendvára, gyarapítva a lendvai vár tetőtérében lévő, ma is egyedülállónak nevezhető gyűjteményt.
 
 
Hagyományos és új elképzelések együttese
 
Pénteken nyílt meg a lendvai vár padlásgalériájában a Lendvai Nemzetközi Művésztelep idei bronzalkotásainak tárlata. A kiállítást szakmailag Edita Filo művészettörténész és művészeti író értékelte.
Az 1973 óta töretlenül működő, évente megszervezett képzőművészeti seregszemlére idén már 44. alkalommal került sor. Két évtizeden át a képzőművészet festői-grafikai ágának szentelt művésztelepeken a főszerepet a kilencvenes évektől a szobrászat, később pedig a bronzöntés vette át. A nagy áttörés akkor következett be, amikor 2005-ben sikerült egy mozgatható öntőkemencét is beszereznie a Gerič Ferenc által vezetett szakmai grémiumnak.
A művésztelep koncepciója azóta változott, idén is az alkotás viaszból való megformálásától a bronzöntésen át a cizellálásig terjedtek a munkálatok. Edita Filo művészettörténész a rangidős hazai művészről, Király Ferencről elmondta: letisztult, elegáns vonalú plasztikái lírai szobrászalkatot tárnak elénk, akit lenyűgöznek a természet által alkotott formák, elemek. Idén is ilyen kisplasztikát sikerült készítenie, amelynek címe: Kacérkodás. S valóban, a fény és az árnyék „kacér” játékával – egyrészt a felület simára csiszolásával, másrészt a durva, a megmunkálatlanság látszatát keltő részletekkel – új érzelmi dimenzióval ruházza fel az alkotást.
A szombathelyi Veres Gábor a különböző anyagokkal kísérletezve a porcelánt és a számítógépek műanyagát a forró bronzzal való találkozásukkor „tesztelte” Lendván készült alkotásaiban. A mentés másként címmel ellátott alkotáson a valósághűen megformált kéz mutatóujja az Enter gomb fölött áll meg: jelentése, ha megnyomom, megmaradhat vagy akár örökre el is tűnhet.
Mojca Smerdu és Vladimir Gašparič – Gapa rokonlelkek, akik sokféle anyagot kipróbáltak már művészeti álmaik megvalósítása során, majd jutottak el a bronzhoz, melyet festett és patinázott formában jelenítenek meg. A konkrét formától elszakított tárgyak a nonfiguratív szobrászati jelenségek felé tendálnak. Smerdunál csupán a madár hordoz még valamit a valódi világból, az is „elszállóban” van.
Lipovics János Pegazus című alkotásával a megkezdett utat folytatja: ezzel is jelezve, klasszikus, mitológiai alakokban gazdag formavilágot használ, ilyen a szárnyas ló is, mely az embert kifinomult magasságokba emelő képzelet jelképe.
A legfiatalabb Jure Markota szobrászati-alkotói kutatásai során a hétköznapi használati tárgyakat – kiszakítva eredeti „kontextusukból”, kiemelve eredeti közegükből – szimbolikus, többjelentésű műtárgyakká alakította át.
MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben