kele
perec1
garas1
62. évfolyam
29. szám
Lendva 
2018. 07. 19.
kiscim2918
 

 Felsőlendvaiak a geográfia vonzásában

ertekeink27A Muravidék várait, kastélyait járva egyre többször találkozunk azzal a felismeréssel, hogy bizony van még feladata, kutatni valója a történészeknek, hiszen még mindig keveset tudunk e történelmi falak tulajdonosairól és az e falak között élt életükről. A közelmúlt felfedezései közé tartozik az is, hogy a felsőlendvai vár közel 30 éven keresztül volt a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család egyik ágának a tulajdonában. Mégpedig annak az ágnak a tulajdonában, amely három nevezetes földrajztudóst is adott a 20. században a magyarságnak

A felsőlendvai várat Almásy Ede vásárolta meg 1864-ben, akit olyan mértékben vonzott a földrajztudomány, hogy 1872-ben már a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagjai közt találjuk. Emellett korának nagy földrajztudósaival is levelezésben állt, például Xantus Jánossal, Vámbéri Árminnal, Hunfalvy Jánossal és a svéd Hedin Svennel, aki akkor már híres Ázsia-kutató volt. A könyvtárában közel 500 földrajzi témájú könyv volt, és egy hatalmas glóbusz díszítette.

Fia, az 1867-ben Felsőlendván született Almásy György tehát ilyen környezetben nőtt fel, és valószínűleg első indíttatásai az utazás iránt innen keltezhetők. Ő már nemcsak könyvekből szerette volna megismerni a távoli világokat, hanem útra is kelt, és értékes természettudományi, néprajzi megfigyelésekkel ajándékozta meg a világot. 1897-ben Dobrudzsába és a Duna-deltába utazott, ahol madártani megfigyeléseket végzett. Almásy György 1900-ban utazott először Közép-Ázsiába. Tudóstársaival bejárták az Ili-folyó környékét, az Iszik-köl-tó keleti vidékét, a Tien-san addig ismeretlen harmadik, déli hegyláncát. Útjáról mintegy 20 ezer tételt számláló állattani gyűjteménnyel tért vissza, és számos új fajt is felfedezett. A zoológia és a geográfia mellett Almásynak jó érzéke volt az etnográfiához is. Értékes néprajzi leírásokat adott a kirgizek és a kazahok mindennapi életéről. Néprajzi leírásainak és tárgygyűjtésének értékét tovább növeli, hogy olyan időszakból közvetít képet az ott virágzó nomád kultúráról, amikor az Orosz Birodalom befolyása még nem változtatta meg. Úti leírását a Vándor-utam Ázsia szívébe című 1903-ban megjelent könyvében olvashatjuk. 1906-os második ázsiai útján Kína északi részének földrajzi, földtani, meteorológiai, néprajzi és gazdasági viszonyait tanulmányozta. Ezen az úton részt vett Herbert Archer és a fiatal Prinz Gyula is. Második kutatóútján valami nagy, megmagyarázhatatlan tőrés keletkezett Almásy életében, aminek következtében élete további részét Grazban élte le, visszavonulva a közélettől.

            Szerencsére az Almásy családban ezzel nem ért véget a földrajztudomány iránti érdeklődés. 1933-ban, amikor Almásy György visszaadta a lelkét a Teremtőnek, és nyugalomra helyezték a grazi temetőben, a történelem színpadára akkor már egy másik Almásy lépett, nevezetesen Almásy László Ede, akit Az angol beteg című hollywoodi film a világ egyik legismertebb magyarjává tett. Almásy László Ede Borostyánkő várában látta meg a napvilágot Almásy György és Pittoni Ilona harmadik gyermekeként,1895. augusztus 22-én. Almásy László kiváló nevelést kapott, és széles érdeklődési körű fiatalemberként motorozott, fényképezett, repülőgépet vezetett, korának valamennyi technikai vívmányát mesterfokon alkalmazta. Nevéhez fűződik a Szahara egyik utolsó fehér foltjának, a Zarzura oázisnak a felfedezése. De az ő kalandokban gazdag, kémtörténetnek is beillő életútja egy külön bemutatást is megérdemelne!

MCSi Design