kele
perec1
garas1
62. évfolyam
46. szám
Lendva 
2018. 11. 15..
kiscim4618
 

Szőtteskiállítás és könyvbemutató

zene szottes4218Pénteken a Bánffy Központban bemutatták a „Muravidéki magyar népzene” című könyvet. A bemutatót a szervezők, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) a „Muravidéki szőttes” című kiállítás megnyitójával kapcsolták össze. 

A rendezvény a szőtteskiállítás megnyitójával kezdődött. A szép számban megjelent vendégeket Soós Mihály, az MNMI igazgatója köszöntötte, és egyben kifejezte háláját az intézet munkatársainak a szervezésért, illetve a szőttesek tulajdonosainak, hogy rendelkezésre bocsátották féltett kincseiket. Az igazgató kapcsolódva a rendezvény későbbi, könyvbemutató részéhez hangsúlyozta, nagyon fontos, a témát tudományos szemszögből is megközelítő, így hiánypótló kiadványról, a „Muravidéki magyar népzene” című kötetről van szó.

A Muravidéki szőttes című kiállítást az igazgató köszöntője után Török Andrásné – Eta zalaegerszegi iparművész, hímző és szövő méltatta. A szövés általános, illetve magyar hagyományait felidézve az ünnepi szónok kitért a muravidéki, vagyis a hetési szőttesre. Mitől különleges, egyedülálló? – Már maga a szövésminta egy csoda, de nekik ez is kevés volt, és a hímzés különböző technikáival, mintáival gazdagították. Subrika, bújtatás, azsúr, rojt vagy horgolás a végén, vagy akár mindkettő egyszerre. A minták szimbolikusok is, az egymással szemben álló madarak szerelmet, az egymásnak háttal álló madarak haragot, az egyedülálló madár pedig árvaságot jelentett – hangsúlyozta Török Andrásné, folytatva a hetési minta egyediségének elemzését egy hetési dísztörölköző bemutatásán keresztül, amelyen az élet kezdetétől a végéig követhető.

A rendezvény második részében a budapesti Hagyományok Háza gondozásában megjelenő „Muravidéki magyar népzene” című könyv került bemutatásra. Az egybegyűlteket itt társkiadóként Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke köszöntötte, méltatva a mű jelentőségét és a budapesti intézménnyel való együttműködést. Köszöntőt mondott a Hagyományok Házának vezetője, Kelemen László is, aki az élő hagyomány fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette, könyvekből, hanganyagokból csak újra lehet kezdeni feltámasztani a hagyományokat, míg élő hagyományként, ahogy ez például a táncházmozgalommal történt, ez sokkal könnyebb. Andrásfalvy Bertalan a közismert idézettel zárta gondolatait: nem mi őrizzük a hagyományt, hanem a hagyomány őriz bennünket.

A könyv jelenlévő szerzőivel, Paksa Katalinnal és Németh Istvánnal Kepéné dr. Bihar Mária néprajzkutató beszélgetett. Paksa Katalin a Muravidéken még a múlt század hatvanas éveinek elején elkezdődött népzenei kutatás előzményeit összegezte. Kifejtette, elsőként a szabadkai Király Ernő zeneszerző került a Muravidékre 1962-ben rádióműsorokat készítve, és nagy szerencse, hogy az akkor készült hanganyagok bekerültek az MTA gyűjteményébe, így megmaradtak az utókornak. A munkát utána a Muravidéken jól ismert id. Horváth Károly, majd Kis Lajos zenekutató folytatta, aki nemcsak megőrizte a hanganyagokat az utókornak, hanem a zenéket le is kottázta. Németh István az összegyűjtött zenei anyag feldolgozásáról beszélt a közönségnek.

A rendezvényen a két bemutatót a zalai Harangláb népzenei együttes, a budapesti Zenetudományi Egyetem hallgatói, az adatközlőként a könyvben is szereplő Bacsi Júlia, valamint a völgyifalui népdalkör tarkította.

 

 

MCSi Design