kele
perec1
garas1
62. évfolyam
46. szám
Lendva 
2018. 11. 15..
kiscim4618
 

Könyv-elő: Identitásunk és „a halálnak szentelt” élet

konyv web4518Klarisa Jovanović: Izgnana (Kiűzve), KUD AAC Zrakogled, Koper, 2018.

A szólóénekes és költő Klarisa Jovanović jól ismert a hazai igényesebb kulturális termékek (ének, irodalmi művek) kedvelői között. Alkotói attitűdjét, léthelyzetekbe ágyazott költői kísérletezéseit meghatározza a hely és a körülmények összessége, amelybe született, illetve amelynek tapasztalataiból származásilag és a művészeti „genézis” által is meghatározott énje gyökerezik.

A származás – montenegrói apa és dalmát anya – ilyen állandó kiindulási pont, mely meghatározza jelenlegi helyzetét is, a művészi létezést és az új utakon járást, a posztmodernt a klasszikus görög filozófiával ötvöző forma létrehozását. Mindez akár nemrég megjelent haikukötetének és főleg a rövid versek iránti vonzódásának is sarkköve, ars poétikus vonatkozása lehet.

A görög irodalom iránti vonzódás, az ókori filozófiák létkeresési technikája legfrissebb, Izgnana című kötetében az intellektuális létértelmezések mellett az autentikus, egzisztenciális létérzésből is táplálékot nyer. Mert visszamegy a kezdetekig, az Édenből való kiűzetésig, az első emberpár ősbűnét s az azt követő „verejtékes” utat járja be: sok esetben a genetika ősútjain/ösvényein az embrionális létezés kezdetétől az egzisztenciális létet követő „mezítelenségig”. Ily módon magának a születésnek mint titoknak az útvesztőjében bolyong.  

konyvelo4518Mindez a formai kísérletezésre és a kötet felépítésére is rányomja a bélyegét: a Prológussal induló és az Epilógussal záródó kötetrész között a további tizennyolc – szigorú rendszerben sorakozó – vers koherens egységet alkot. A szülői háztól és az apától való elszakadás (aki a saját halálát „megelőző időben” is már halott volt), majd a „önkiűzésig” eljutás a szavakkal való zsonglőködést és egy újfajta nyelv létrehozását is indokolja. Igen, nyelvet mondtunk szavak helyett, hiszen Jovanović nem csak a szavakkal operál, hanem egy új költői nyelv – nevezzük úgy, poétika – megalkotásával, egy új „prozódiai rend” létrehozásával kísérletezik.

Itt a haikuk esetében már jelzett igény szerint jár el: drámát írni három sorban – a nyelvi lehetőségekben rejlő dramaturgiai lehetőségek és a nyelv mélyrétegeiben lévő szavak, szóösszetételek lebontásával, minimalizálásával, méghozzá szubjektíven, a magánmitológiákat megidéző mélységek feltárásával.

Mily nagy üresség vagy: ember – fakad ki az egyik ciklusszám végén, utalva a kiüresedett, a „tehnének” alávetett világ emberének fő problémájára. Az identitásunk állapotához is szorosan kapcsolódik ez a probléma, Arisztotelész elméletével ellentétben: semmi sincs önmagától, szubsztanciális erővel sem bír semmi. Illuzórikus is lenne, hiszen semmi sem önmaga, legfeljebb valaminek az ismétlése, legfeljebb egy korábbi állapot variációja – írja a könyvhöz Alenka Jovanovski „Az önkiűzés melletti kiállás, a meztelen lét átkarolása” című esszéjében. Az élet pedig egy újfajta mechanizmus részeként az identitás-termelés-tőke vonulatban az „élet a halálért” kiábrándító folyamatának részévé lesz.

MCSi Design