Nemrég az MNMI közzétette az őszi és a tavaszi színházi idényre tervezett műsorlistát, mely a lassan két évtized alatt kitapasztalt „közízlés” szerint állt össze.

Idén szerény személyemet is felkérték, hogy vegyek részt a különböző produkciók előzetes megtekintésében, és kissé csalódott voltam, amikor a bérleti előadások végső változatát láttam. Meg kell jegyeznem, hogy cseppet sem könnyű a választás, tekintettel arra, hogy egyes éppen aktuális színházi produkciók vagy nem szállíthatók, vagy éppen emiatt megfizethetetlenek, nem beszélve a lendvai színpad színpadtechnikai (például forgószínpad) hiányosságairól és az egyéb apró kikötésekről, mint a színészek és a stáb ellátásának újabb kori elvárásai (milyen üdítőt, esetleg vacsorát kérnek stb.).

Ha a föntieket is beszámítjuk, akkor ott van még a helyi igények mellett a színészek iránt támasztott követelmény, amire a színházak is nagy hangsúlyt fektetnek, nevezetesen, hogy a darabban a lehető legnépszerűbb gárdát vigyék a színpadra, mert egy-egy jól hangzó név nagyban hozzájárul a darab eladhatóságához. Így a közismert színházi színészek mellett még inkább hasznos, ha filmes, illetve tévés személyiség is helyet kap a darabban. A jelen állás szerint olyan népszerű és közismert színészek, mint Beleznay Endre, Kiss Ramóna, Gesztesi Károly, Fésüs Nelli és Csonka András neve is feltűnik a darabok szereplői között.

Visszatérve a hiányérzethez, a vidám darabok – legyenek bár megfilmesítettek, mint a klasszikusnak is nevezhető Hippolyt, a lakáj, vagy az örökzöld Molnár-darab, Az ördög – mellett a nyitó Cooney-darab és a záró Cooney–Chapman darab nem ígérnek különösebb szenzációt, hacsak az Anconai szerelmesek és a Tolcsvay, Müller Péter és Müller P. Sziámi által jegyzett musical nem számít sikerszám-kakukktojásnak…

De engedjük magunkat meglepni! Jó bérletvásárlást!

fShare

Tweet