kele
perec1
garas1
63. évfolyam
47. szám
Megjelenés:
2019. 11. 21.
kiscim4719
 

Szeretet – ok és előjelek nélkül

havas41191Havas Judit előadóművész előadásában október 3-án monodrámaként, pódiumdarabként láthatta a muravidéki közönség Szabó Magda: Az ajtó című regényét a lendvai  Bánffy Központban.

Az előadás központi témája az írónő és házvezetőnője, Emerenc kapcsolata, titok-világuk összeomlása – áll a monodráma rövid, egymondatos ismertetőjében. A dráma dialógusaikra, monológjaikra épül.  

Mi az az érzelem, ami e között a két ember – Emerenc és az írónő – között kialakul? Mi az a pogány szenvedély, amivel a klasszika-filológiában és a kereszténységben ugyanolyan mélyen hívő Szabó Magda író összeköti őket, őket, akiknek tulajdonképpen semmi közük nincs egymáshoz? – ilyen kérdéseket vet fel a rendező, Radó Gyula és az előadó, Havas Judit a regény monodrámai színpadi átdolgozásában. A Bánffy Központ barna termében egyfajta pódium-előadást láthatott a közönség, hiszen a kilenc széken kívül az előadó a színpadi szövegen és az előadói-színészi fogásokon, az átszellemültséget jelző mimikán kívül másba nem kapaszkodhatott.

havas41192A szerző a két nő kapcsolatát, ahogy azt Szabó Magdától megszokhattuk, nem az európai civilizáció berögződött kapcsolatrendszeréből (szerelem, barátság, bajtársiasság stb.) – vezeti le, hanem egy ősibb, „barbárabb” dologból. A szerelemhez hasonló szimpátiából, mely láss csodát, példaértékűvé, mindkét fél számára elfogadhatóvá nemesül – „ok és előjelek nélkül”, s a halálig tart.

Ennek a fura kapcsolatnak a szeretet adja meg az alaphangját, biztos hátterét, s a kettőjük közötti titok, amely kint és bent egyaránt jelen van, így az „ajtóval őrzött” bensőnk titkokkal teli világának és „az ajtón túli” külvilágnak a párharcát is szimbolizálja.

Az 1 órás és 10 perces előadásnak minden mondata – kivétel nélkül, függetlenül attól, hogy melyik féltől származik – súlyos erővel bír. A színésznő pedig hol az egyik szereplő bőrében, hol a másikban (de a kettő tulajdonképpen egyet jelent) próbál egyensúlyt teremteni. Mi között? Talán közte és a közönség között is, és talán a színpad és a nézőtér közötti közelség is segítség volt abban, hogy Szabó Magda szövegében – ki-ki kedve szerint gyönyörködve, az igazságtartalmát fürkészve – bonyolult bensőnkhöz is közelebb juthattunk. Ha nem így történt, ha csak megérintett bennünket az író szelleme, akkor sem panaszkodhatunk. Mert Havas Juditon igazán nem múlt az egész. Köszönet érte!

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben