kele
perec1
garas1
64. évfolyam
14. szám
Megjelenés:
2020. 04. 09.
kiscim1420
 

Tavaszvárás nehéz időkben

tavaszvar1220Az 50 éves Tavaszvárás antológia íróinak

Van valami sorszerű abban, hogy idén írt hosszabb-rövidebb tanulmányaim alcímében többször is a „nehéz idők” szókapcsolat szerepel. A 20. század legnagyobb alakjának, Ady Endrének szentelt tanulmányomban a nehéz idők krónikásaként jellemezve a költőt az első világháború alatt írt publicisztikájának a témáit vettem górcső alá, a demokratikus, független és szabad szellem szárnyalását ünnepelve a sorsdöntő, nehéz időkben. A másik írás az újabb idők hőse, az ugyancsak rokonlélek Balkányi Ernő előtt emel süveget, aki nem csak a lendvai sajtó és nyomdászat elindításában, hanem főleg az első világháborút megelőzően a polgárosodásban, a kisváros gazdasági-kulturális felemelésében töltött be rendkívül fontos szerepet. S tette mindezt nehéz időkben, Istentől és királytól távoli vidéken, Alsólendván, a nyugati végeken.

A határszéli jelleg azonban csak a 20-as elcsatolással domborodott ki teljes tragikumában, amikor az erdélyi Kós Károly így kiáltott fel: minden elveszett! S aztán éppen az ő kiáltó „szavára” kezdődött el a szellemi építkezés az elcsatolt területeken, előbb a nagyobb közösségekben, Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken, a Kárpátalján később, az Őrvidéken, Szlavóniában és a Muravidéken – még később.

De a „tavaszvárás” igénye itt is oly konok következetességgel tört utat, hogy a félművelt parasztfiúkból (Szomi, Szúnyogh, Varga) tanárokká vált értelmiségiekben hamarosan életszükségletté, kényszerré vált az alkotás és a megmutatkozás igénye.

A tavaszváró hangulatban Petőfi és a márciusi ifjak, majd a Nyugat íróinak, főleg Ady szellemiségéről, sőt irodalomteremtésről kezdtek beszélni a muravidéki Ige őrzői. Nem volt ugyan nagy pompa, nem volt nagy ünneplés, s a „berobbanás” is váratott még magára, de a várakozás hangulata az egyszeri antológián túlmutató tervekre sarkallta a szerzőket. Ezeknek egyik „első fecskéje” volt Szúnyogh Sándornak Halicanumi üzenet címmel közzétett, ma is csodálatra méltó kis könyvecskéje. Mert honnan is küldte üzeneteit? Halicanumból, abból a limes-vidéki katonai erődítményből, amelynek ma már a vélt helyszínére is rácáfolt a történelemkutatás. S mégis mennyire valóságossá vált a „halicanumi tér”! Képzeletünkben ma is látjuk a ki tudja, hol elterülő Halicanum főterét és Caesar hadainak vonulását. Elég, ha fellapozzuk a verset vagy behunyjuk a szemünket.

Szúnyogh a kötet címadó versében meghirdetett költészet-forradalom, az „új idők új dalainak”, azaz Ady szellemében az „acélrostos álmok szövésére” szólítja fel társait – azokról a máig ható álmokról beszél, melyeket Pataky Kálmán, Strasser Ármin, Balkányi Ernő, Vlaj Lajos, később Szúnyogh Sándor és „Tavaszváró” társai szövögettek, s melyek mára történelmi szövedékké álltak össze, könyvekkel szegélyezett tavaszi virágoskertté. Annyi várakozás után legyen megvalósult álom a Tavasz!

 

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben