kele
perec1
garas1
64. évfolyam
26. szám
Megjelenés:
2020. 07. 02.
kiscim2620
 

Könyv-elő – Dr. Zágorec-Csuka Judit: A nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken

zcsj2120Tanulmányok, kritikák, interjúk. MNMI–MMTT. Lendva, 2019. 210 old. – A rendkívül termékeny, a lírában, utóbb a prózai műfajokban (novella, levélregény stb.) is jeleskedő szerzőnek a legújabb könyve is könyvtárosi hivatásához közeli, a könyvtárüggyel kapcsolatos tanulmánykötet. A nemzetiségi könyvtárak helyzete és a határon túli régiókban a kisebbségi könyvtárügy megoldatlansága a gyorsan változó digitális korban égető problémaként tűnik fel, így nem véletlen, hogy a szerző kiindulásként a kérdéskör komolyságát felvállalva napjaink két agyonhasznált, a problémák végső megoldását ígérő „gyógymódját”, a stratégiát és a menedzsmentet hívja segítségül.  

Az öt részre tagolt könyv I. fejezete könyvtártörténeti fejtegetés helyzetkép-vázlattal, hipotézisekkel és a célokkal. Ebben olvassuk: „A rendszerváltás után eltelt közel húsz év Kárpát-medencei magyar könyvtárainak tipológiáját áttekintve elmondhatjuk, hogy a Muravidéken, ahol a magyar nemzetiség él, nem jöttek létre új könyvtártípusok, sem szakkönyvtárak a tudományos irodalom gyűjtésére… A nemzetiségi könyvtáralapítás terén lemaradtunk a többi, még szegényebb régiókban élő magyar nemzetiség könyvtárügye mögött.” Ennek okait fürkészve pedig a „régi struktúrában” látja, amikor a könyvtárosok saját elbírálásuk szerint gyűjtik a beérkező magyar dokumentumokat. Az alapgyűjtemények „arculatával” is baj van, hiszen nem igazán magyar, mert „el vannak rejtve a kétnyelvű könyvtárügy kellékei” mögé. Ez alapproblémaként húzódik immár negyven éve.

De van egy pozitívum is: a könyvtári ellátásnak törvényi háttere van, és „sem Muraszombatban, sem Lendván egzisztenciális bizonytalansággal, sem szakmai fogyatékossággal nem küszködnek az intézmények.” (Kálóczy K.) Más probléma, hogy a kétnyelvű anyagra hány magyar és hány szlovén nemzetiségű könyvtáros ügyel.

A rendszerbéli hiányosságokat halmozó fejezetet követően az olvasásszociológiai helyzetkép után sem lehetünk túlzottan optimisták, mert az olvasási szokások ki nem alakulása, illetve az olvasási kedv megcsappanása nyomán a könyvolvasás helyébe a kimondottan a szórakozást szolgáló vizuális és videótevékenységek léptek.

A muravidéki könyvek – a hazai szerzők által a 2000–2013-as időszakban megjelent művek – átfogó ismertetése a kötetben csak a jelzett időszakra figyel, a 13-as évet mint végállomást jelölve ki (ma azonban 2020-at írunk). A közel 50 hazai szerzőtől született művek a kiteljesedő regényirodalommal, a történelmi és képzőművészeti monográfiákkal a korábban egyeduralkodó lírához képest bővebb kifejtést is megérdemeltek volna.

A befejező rész interjúkat tartalmaz egy-egy szerző művéhez, illetve életművéhez kötötten, amolyan műhelymunka-gyűjteménynek is felfogható. Az aktív szereplők mellett évfordulóhoz kapcsolódó recenziók, kritikák is helyet kapnak benne (például Adyról, Gábor Zoltánról, Vlaj Lajosról). Közös bennük a főhajtás-jelleg, valamint az irodalmi, történelmi eszmélés egyes szakaszainak a bemutatása. A kötetet bőséges kép- és illusztrációanyag díszíti, a tördelés és a grafikai szerkesztés Császár Sebastijan munkája.

 

 

MCSi Design