kele
perec1
garas1
65. évfolyam
16. szám
Megjelenés:
2021. 04. 22.
kiscim1621
 

Földtulajdonlási per a láthatáron

agrar12212A szlovén–horvát határkérdésben vizsgálódó nemzetközi bíróság döntése alapján 92 tulajdonos összesen 125 hektárnyi területe maradt Horvátország területén, a gazdák így nem élhetnek a szlovén mezőgazdasági támogatásokkal. Kárpótlásként a szlovén állam szlovén területen biztosított nekik földet bérbe, csakhogy a Lendvai Agrárcég, amely eddig bérelte a területeket, ellenáll a döntésnek, sőt bírósági pert helyezett kilátásba.           

Az említett nemzetközi döntőbírósági ítélet alapján a Lendvai Közigazgatási Egység (KE) területén (illetve az egység vélt területén) 92 földtulajdonos 125 hektárnyi földterülete „került át” vagy maradt horvát területen. A szlovén állam az ilyen esetekre, a gazdák kárpótlására külön törvényt hozott, ennek értelmében a Szlovén Köztársaság állampolgárai, akik a mezőgazdasági támogatások 2017-es kiírásában Szlovéniában pályáztak támogatásra olyan földterületek után, amelyek most már végleg a Horvát Köztársaságban vannak – és így elesnek a támogatástól – 2022 végéig Szlovéniában, pontosabban annak a közigazgatási egységnek a területén vásárolhatnak vagy bérelhetnek legfeljebb azonos nagyságú földterületet, amelyben  2018. június 28-án állandó lakhellyel rendelkeztek. A törvény értelmében az állam helyett a Szlovén Nemzeti Földalap jár el, és elsősorban az úgynevezett szabad földterületekből köteles biztosítani területeket. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, illetve nem felelnek meg, a földalap a 100 hektárnál nagyobb területeket bérlők szerződéseinek megszüntetésével is biztosíthat területeket, az egyes bérlésekről szóló szerződés legfeljebb 5 százalékos arányáig. Az új bérlőkkel a földalap egyéni szerződéseket köteles kötni.                      

A Lendvai KE területén a földalap 22 jogosult esetében állapította meg, hogy eleget tesznek a törvényben előírt feltételeknek, így esetükben biztosítaniuk kell földterületeket, amelyek összesen 83 hektár területet jelentenek.

agrar12211Eddig minden szép és jó, a probléma ott kezdődik, hogy az alap úgy döntött, az említett 83 hektár területet a petesházi kataszteri terület Benice közelében lévő területén osztja ki, a Lendvai Agrárcég benicei gazdasági épületeinek közvetlen közelében, a vidék, sőt talán az ország egyik legnagyobb, több mint 500 hektáros egységesen művelt szántóföldi területéből, táblájából kiszakítva. Az említett területre 2020 végéig a Lendvai Agrárcég rendelkezett bérleti szerződéssel, tehát a Földalap erre a területre nem hosszabbította meg a szerződést a céggel, a Lendvai Agrárcég viszont az eljárást jogtalannak tartja és bírósági pert helyezett kilátásba. Magyar József, a Lendvai Agrárcég vezetőjének elmondása szerint a döntés minden agrárpiaci logikával ellentétes, az ország talán legnagyobb egybefüggő, eddig egységesen művelt szántóföldi területének szétdarabolása elfogadhatatlan. Magyar József hangsúlyozza: „Tény, hogy az említett területekre vonatkozó bérleti szerződésünk 2020. december 31-én letelt, de a Földalap írásban nem értesített bennünket semmiről, csak a szerződés felbontásáról, a területekre nem írták ki a szokásos nyilvános pályáztatást, pedig véleményem szerint abszolút elsőbbséget kellene élveznünk a területeket illetően. Több helyen is felajánlottunk egyéb területeken földeket, de úgy tűnik, hogy az egyik volt alkalmazottunk, aki pontosan tudja, melyik területeken a legjobb minőségű a termőtalaj, megszervezte a kártalanításra váró hotizai gazdákat, akik már birtokba is vették a területeket. Nem tudjuk ezt ilyen módon elfogadni és bírósági útra tereljük az ügyet, majd a bíróság eldönti, kinek van igaza. Az említett területekre GERK-kel és támogatási jogokkal is rendelkeztünk természetesen, ezeket pedig csak így nem vehetik el tőlünk. Az új hotizai bérlők most 20–25 kilométer távolságban művelik majd a földet, amelyekért támogatásokat is kapnak majd, közben megmarad majd nekik a horvátországi föld is, igaz, ott nem kaphatnak érte támogatást” – fejti ki az Agrárcég igazgatója.

Majcen Irena, a Szlovén Nemzeti Földalap vezetője lapunknak azt nyilatkozta, nem rendelkeznek ilyen nagyságú, nagyjából 90 hektáros szabad területtel, így kénytelenek voltak más megoldást keresni.

2020 során több ízben találkoztak a Lendvai Agrárcég képviselőivel és próbálták nekik elmagyarázni, hogy az alap köteles a döntőbírósági ítélet kártalanításáról szóló törvény szerint eljárni és biztosítani a károsítottaknak a földterületek bérlését, de nem tudtak megegyezni. „Az említett területet azért választottuk, mert 100 százalékban az állam tulajdonában van, közutakkal határolt és nincs bevetve búzával, hogy a károsultak már az idei évben elkezdhessék a művelést, támogatásokat is igényelhessenek. A jogosultak elfogadták a területet és alá is írtuk velük a szerződéseket. Az Agrárcég embereivel találkoztunk idén februárban is, akkor abban állapodtunk meg, hogy a cég egyéb területeket kínál fel a gazdáknak, és ha ők egyetértenek a felajánlással, a szerződéseket módosítjuk. Tudomásom szerint az Agrárcég nem ajánlott fel egyéb területeket, erről a jogosultak képviselője értesítette is a Földalapot, illetve az ügyben eljáró mediátort, Kardinar urat.”

A Földalap vezetője kifejtette azt is, amennyiben a Lendvai Agrárcég bírósági útra tereli az ügyet, kérdéses lehet a többi, megközelítőleg 1.900 hektárnyi földterület bérbeadása is. Véleménye szerint akkor erről is a bíróság dönt majd, ugyanis per esetén az alap nem írja ki az említett területek bérbeadását.

 

 

MCSi Design