kele
perec1
garas1
65. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2021. 10. 21.
kiscim4221
 

Muravidéki Magyar Értéktár: Lendva város főutcája

ertektar4021Lendva város földrajzi elhelyezkedésének fő meghatározója, hogy a település magja és vele együtt a főutcája a Lendva-hegy oldalában húzódik. Ennek oka, hogy a települést egykor vízjárta, helyenként mocsaras terület vette körül, ezért a Lendva-hegy tövében kellett letelepülni ahhoz, hogy a lakóépületek vízmentes területen legyenek. A város jellegzetes, ma is meghatározó arculata a barokk korban kezdett kialakulni, és a polgárosodás idején, az osztrák–magyar kiegyezést követően, a dualizmus korában erősödött meg. A főutcán ma is áll a monarchia idején épült polgárházak sora, néhány szecessziós stílusú villa és jellegzetes középület.

A főutca legrégebbi épülete és egyben lelki központja a barokk stílusú Alexandriai Szent Katalin római katolikus plébániatemplom, amely 1749 és 1751 között épült. A vidék egyik építészeti gyöngyszemének számít továbbá a barokk és a reneszánsz stílusjegyeit egyaránt magán viselő egykori Korona szálló, amely az Esterházy család által működtetett fogadóból alakult ki. Az épületet a modern kor követelményeinek megfelelően felújították, és 2006 óta városházaként működik. Magyarország Lendvai Főkonzulátusának székhelye pedig az a klasszicista stílusú épület, amely eredeti formáját 2018-ban nyerte vissza, korábban pedig 1873-tól az Alsó-Lendvai Takarékpénztárnak adott otthont. Mellette neoklasszicista stílusú épületegyüttes található, amelynek udvari épületében a 18. század második felében az első zsidó imaterem működött. Az épületegyüttesben ma a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet által üzemeltett Bánffy Központ található kávézóval, magyar könyvesbolttal, valamint rendezvény-és kiállítóteremmel.

A 19. és 20. század fordulóján az építészetben jellemző volt a múltba visszatekintés, s ezt tükrözi a főutca több épülete is, amelyek az 1900-as évek elején épültek. Az egykori Királyi Járásbíróság 1904-ben épült, neoklasszicista stílusú épületének rendeltetése a mai napig megőrződött, ugyanis a kerületi bíróság működik benne. A Muravidék egyik legimpozánsabb neobarokk épülete pedig a Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című állandó kiállításnak otthont adó épület, itt működött a Blau Lajos és Eppinger Béla által 1925-ben alapított, Jadran nevű ernyőgyár, amely a Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. utódjaként jött létre.

A 20. századi modern építészeti irányzatok közül Lendva arculatának formálásában a szecesszió volt a jellemző. A főutca legszebb szecessziós épülete az 1907-ben épült úgynevezett Balkányi-ház. Az épület dekorációjának megalkotásánál az építész a népművészet díszítőelemeit használta fel. A szecesszió és a neobarokk stílusjegyeit pedig Laubhaimer Oszkár királyi járási jegyző 1906-ban épült villája ötvözi, amelyben ma a könyvtár működik. Egy, a 20. század elején historikus stílusban épült polgári házban kaptak helyet a mindig készséges, udvarias mosollyal köszöntő albán cukrászok is, akik a templomtéri gesztenyefák mellett mindmáig hozzátartoznak Lendva főutcájának hangulatához.

A lendvai főutca kapcsán véget nem érően lehetne mesélni a sorsfordító időket megélő, tekintélyt sugárzó középületekről, a megannyi polgárházról, a rengeteg kis üzletről, vendéglőről, kézműves műhelyről és számos családról, akik az idők folyamán lakták az utcát. Az utca elnevezése is hűen tükrözi a történelmi sorsfordulókat, hiszen a korabeli Fő utcza volt már Horthy Miklós út és Partizán utca is, ma pedig újra Fő utca a neve.

 

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA

Szakterület

épített környezet

A fellelhetőség helye

Lendva

Értékszint

Muravidéki Magyar Értéktár

A felvétel dátuma

2021. 03. 02.

 

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

A javaslatot készítette

„Muravidéki magyar értékek nyomában”, 2020/2021. tanévi pályázat – Az 1. Sz. Lendvai KÁI 8.b osztályos, háromfős csapata. Csapattagok: Gönc Júlia, Lebar Gor Ališa, Sabo Fiona. Mentortanár: Balaskó Valika.

A javaslatot benyújtotta

1. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola

 

Indoklás

A főutca Lendva város identitásának alapvető jelképe, mindent elmond a város gazdasági és lelki változásairól, melyek mögött a település történelme bújik meg. Itt találhatók azok a fontos középületek, polgári házak, amelyek a város fejlődésének felgyorsulásáról tanúskodnak, valamint a társadalmi fejlődésről, ami nyomot hagyott a város arculatán. Elődeink cselekedeteiről az épületek is tanúskodnak, amelyeket ugyan kikezdett az idő foga, de még mindig emlékeztetnek Alsólendva aranykorára. Sőt, városunk eme igen dicső és igen komoly fejlődést felmutató korszakára ma főként a fennmaradt épületek emlékeztetnek. A felújított épületekkel, a régi városkép megőrzésével pedig a történetek a jövőben is tovább élnek az emberek emlékezetében.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

- Galli Károly, Halász Albert, Marton Jenő (2015): Csodaszép Szlovénia. Útikönyv. Hibernia Nova Kiadó, Budapest. 29–31.

- Göncz László (2009): Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 44–58.

- Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): A Muravidék építészete a barokktól napjainkig. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 16–18.

- Lazar Beata: Lendva óvárosának története. Lendva Község, Lendva. Tomka Tibor (2013): A városrendezés korszaka. In: Király M. Jutka (szerk.):Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendave. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 122–123.

- Rajnics Viktória (2006): Szlovénia. Útikönyv és térkép. Tábla és Penna Könyvkiadó, Budapest. 82–84.

 

A teljes bibliográfia a Muravidéki Magyar Értéktár című kiadványban tekinthető meg.

 

 

MCSi Design