kele
perec1
garas1
65. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2021. 10. 21.
kiscim4221
 

Biztonságos környezetet az időseknek

idosott4121Szeptember 27-ével a Lendvai Idősek Otthonának vezetését Kuzma Goran okleveles szociálügyi dolgozó vette át. Mint mondta, a „házzal” most ismerkedik: az első benyomások jók, de látja a tartalékokat is. Az otthonban új programokat kíván bevezetni, valamint hiánypótlásként mielőbb kialakítani egy zöldövezetet körülötte.  

– A Lendvai Idősek Otthona a közintézetek hálózatához tartozik, s helyben van elegendő igény a kapacitás kitöltésére. Most is teltházasok vagyunk 172 lakóval. Az otthonba fogadásnál a helyi környezetből érkezőknek van elsőbbsége az ország más területeiről érkezők előtt. A várólistánkon 11 olyan idős van, aki azonnali beköltözésre vár. A kollektívában pedig 120-an vagyunk – mondta Kuzma Goran.

– Az otthon vezetését a covid által jellemzett, szokatlan időszakban vette át. A járvány az idősek otthonát különösképpen érintette. Mi a helyzet ma?

– Elmondhatom, hogy a lakók átoltottsága jó, az intézet pedig jól felkészült a járvány esetleges újabb kitörésére. Még mindig bizonytalan a helyzet. Tavaly tanúi voltunk, mennyire nagy és szinte ugyanolyan nehézségekkel küszködött minden idősek otthona. A védőeszközök és a szükséges anyagok hiánya sújtott bennünket a legjobban. Nagymértékben jelen volt a félelem is, amit talán a tudáshiány is fokozott. Ma már lényegesen más a helyzet, fel vagyunk készülve, többet tudunk, jó az ellátás személyi védőeszközökből és -szerekből, most már kötelező tartalékok is vannak. Csökkent a félelem is, ez Lendvára is jellemző. Az otthonunk nyitott, lehetséges a látogatás. A múlt héten még alkalmazotti covid-fertőzés miatt működött a szürke zóna, de az izoláció mára megszűnt. Kisebb krízisekre azonban a jövőben is számítanunk kell.

 

 

Milyen nyomot hagyott a járványhelyzet az időseken, a társas viszonyokon az otthonon belül és otthonon kívül?

– Látom, hogy a házon belüli viszonyok jók. Amit ezen rövid idő alatt megtapasztaltam, az az, hogy a lakókat megviselte a zártság, hiányolják a kulturális és társalgási lehetőségeket, amikből korábban bőven volt. Mivel enyhült a vírushelyzet, a rendezvények visszahozásával próbálkozunk, természetesen a megelőzési intézkedésekkel összhangban, nagyon elővigyázatosan, átgondoltan.

A zártság miatt jelentkezett-e szorongás az időskorúaknál?

– Milyennek látja most a társadalom idősek iránti viszonyát?

– Egyértelműen nőtt az odafigyelés, a megbecsülés kinyilvánítása. A község is még inkább odafigyel az időskorú polgárokra, az intézetünkre. Az ország is igyekszik a covid utáni helyreállítási keretből némi összeggel segíteni az idősotthonokat, de számítunk felújításokra is. Az otthonok korábban nem ilyen körülmények közötti életre készültek. Bízom benne, hogy a járványból nem csak mi, hanem más is sokat tanult, és a jövőben ilyen otthonok készülnek. Lendván az otthon 1994-ben épült, szűkek a folyosók, van javítanivaló a társalgóban is, a szobákat is úgy igyekszünk alakítani, hogy a szolgáltatásnyújtás a lehető legjobb legyen.

Valójában még csak néhány hete van az otthonban. A munkájánál milyen terveket, programot követ?

– Jelenleg az odrijánci napközis központ építésén dolgozunk aktívan, valamint részesei vagyunk a Muraba szlovén–magyar Motivage projektnek. Mind a két program az időskorúak jobb minőségű életének biztosítását szolgálja. A jövőben nagy segítségünkre lesz a technika, az alkalmazható műszerek. A kapcsolatokban a generációk közötti kapcsolatoknak továbbra is nagy jelentősége lesz.

A társadalom egyre inkább a lakosság elöregedésével szembesül. A dilemma: otthonba menjen az időskorú vagy az otthonában oldják meg az ellátást?

– A gondozási szükséglet egyre nagyobb, de a kínálatról is gondoskodni kell. A lendvai otthonban korábban már működött a napközi foglalkozás, de a covid miatt ez szünetelt. A napközit újra elindítjuk, hiszen az otthonok már egy ideje biztonságos közegek. A munkánknál, amennyire lehet, figyelembe vesszük a szolgáltatást kérő kívánságait és igényeit. Nem probléma a szolgáltatás biztosítása az illető otthonában sem, de azt tapasztaljuk, hogy az 1–1,5 órás találkozás nem elegendő számukra. A kapcsolathiány, az elmagányosodás komoly gond. Az otthonok pedig társaságot, kapcsolatteremtést biztosítanak, szakmai segítséget nyújtanak lelki és egészségügyi szinten. Másrészt pedig az is igaz, hogy az emberek kötődnek a saját otthonukhoz.

Szóljunk még az otthon szolgáltatásainak árairól.

– Az árak egy kidolgozott módszer szerint alakulnak, de véleményem szerint a közintézetek hálózatába tartozó otthonoknak minden igénylő számára elérhetőnek kell lenni, eltekintve a jövedelmétől, hiszen szükség esetén a község vállalja a különbözet fedezését. Más kérdés az idősek otthonának telítettsége, a kapacitások nem végtelenek. A rendkívüli esetekre viszont mindig találunk azonnali megoldást.

– Mit tart fontosnak az otthon vezetésénében?

– Mindenképpen szeretnénk megőrizni alapvető küldetésünket, az idősek színvonalas ellátását. Szeretném bővíteni a programokat, s a szolgáltatás minőségének növelésében is vannak még tartalékok. Szeretnénk a jobb, korszerűbb munkafolyamathoz jobb feltételeket biztosítani az egyes részlegeken belül. Nagy vágyam zöldterületet kialakítani az otthon körül, sétálásra alkalmas térséget padokkal.

Mire gondol konkrétan az új szolgáltatások említésekor?

– Rehabilitációs programról gondolkodom és az időskorúak saját otthonukban történő ellátásáról. De továbbra is ápolni kell a kapcsolatokat a községgel, az egyesületekkel, az iskolákkal. Előny számunkra, hogy nem esünk távol a kulturális rendezvényektől sem. 

Beszéli a magyar nyelvet is?

– Igen, de eddig szlovén közegben tevékenykedtem, a nyelvtudásom egy kicsit meggyengült. A lakókkal nyilván magyarul is beszélek, de előfordul, hogy egy-egy szó nem jut eszembe. Szívesen beszélek magyarul, s igyekszem a nyelvi tudásomat minél előbb újra felfejleszteni.

 

 

MCSi Design