kele
perec1
garas1
62. évfolyam
42. szám
Lendva 
2018. 10. 18.
kiscim4218
 

Közös tavaszi örömünnep

cim majus1818Régen a lányos házak elé állítottak egyfajta üzenetként májusfát a szerelmes legények; habár ma is szinte minden faluban az égbe emelkednek a felpántlikázott, zászlókkal is díszített nagy fenyők, a szokás mára átalakult. Közösségi és a határon átívelő közös rendezvénnyé, az igazi tavaszt köszöntő népünnepéllyé vált a májusfa-állítás, némileg egybeolvadva a május elsejei hagyománnyal. A szlovén és a magyar oldal falvai esetében kialakult egy jól szabályozott szokásrend is, minden évben más állítja és más táncolja ki a májusfát, az este gyúló örömtüzeknél viszont közösen ünneplik meg a nem könnyű feladat sikeres végrehajtását.

 

 

Májusfák és örömtüzek szerte a Muravidéken

 

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ősi szerelmi üzenet helyett viszont ma már inkább a barátságot, az összetartozást, a határon felállított fák a két oldalon élők jó viszonyát is hirdetik. A Muravidék talán minden településén állítottak idén is májusfát. Szentlászlón például már szombaton, Zsitkócban vasárnap, de többnyire hagyományosan május előestéjén, hétfőn állítottak májusfát.

 

Fát állítottak, örömtüzek gyúltak

Vasárnap Zsitkócban a hely Gyöngyvirág ME szervezésében is igazán hagyományos májusfa-állításra került sor. A két nemzet trikolorjával is feldíszített fát a tavalyelőtti, géppel történő, problémákkal is fűszerezett májusfaállítás után ismét a régi hagyomány szerint, létrákkal és kötelekkel, a szakértő emberi erőforrás felhasználásával állították fel. A verőfényes időjárásban a fa végső felállítását a falusiak, a dobronaki önkormányzat és a szomszédos Hetésből érkező önkormányzatok képviselői is végigizgulták. A fa június elsejéig a régi tavaszváráshoz és a majálisokhoz tartozó hagyományt is megidézi. Ahogy az utána következő, a „békeidőket” megidéző babgulyás és az üdítő. A muravidéki magyar falvakban ma is élő, illetve meg-megújuló eseményre, a májusfaállításhoz kötött örömtűz-gyújtásra Göntérházán, a Vináriumnál, valamint Hosszúfaluban is sor került a szokásos körítéssel.

 

Májusfák hirdetik a barátságot a határokon

A májusfa-állítás hagyományának Goricskón sem kopik a fénye. A színes bokrétákkal, szalagokkal díszített sudár fenyőt, melynek csak a tetején hagyják meg a koronáját, a falvak központjában, illetve a határmenti települések a határon is felállítják. Így Hodostól Szentlászlóig mindenütt találkozhatunk májusfával a két országot elválasztó határon.

A májusfák állításának szokása a határon a határellenőrzések megszűnésével esik egybe, és ezzel új jelentéssel is felruházták. A szabad átjárást, a települések és az emberek közti jó viszonyt és a barátságot hirdetik.

A májusfa felállításának és ledöntésének szervezési feladata szinte szabályszerűen zajlik, amikor az egyik állítja, akkor a másik félnek kell kitáncolnia a fát. Az esemény évről évre összehozza az embereket, amely kultúrműsorral megfűszerezve, egy kis harapnivalóval, koccintani valóval valódi társasági eseménnyé alakul.

Hétfőn este, április utolsó napján Hodos Bajánsenyével közösen állított fát az egykori nemzetközi határállomásnál, idén a senyeiek gondoskodtak a programról. Domonkosfán a kercaszomoriak szervezkedtek, Szerdahelyen és Pártosfalván pedig a magyarszombatfaiak állítottak fát mindkét határon. Szentlászlón már 28-ától áll a közös májusfa, amit a szentgyörgyvölgyiekkel közösen emeltek. Mindenhol hagyományos módon a legények állították fel a fát, melynek zöld koronáját az asszonyok, a lányok és a gyerekek előzőleg szalagokkal, krepp-papírból készült virágokkal feldíszítettek.

Estére az örömtüzek lángjai is fellobbantak a goricskói dombtetőkön. Köröttük fiatalok duruzsolva, vigadva ünnepelték a tavaszt, a munka ünnepét, a barátságot vagy éppen a szerelmet, ki miben látta öröme tüzét... 

MCSi Design