kele
perec1
garas1
63. évfolyam
33. szám
Megjelenés:
2019. 08. 16.
kiscim3319
 

Mura: vízerőművek nélkül!

mura0619Jure Leben környezetvédelmi és területrendezési miniszter a január 22-ei nagypalinai UNESCO-eseményen kifejtette, hogy tárcavezetőként mindent meg fog tenni a Mura jó állapotáért és a terület védelméért. Vízerőművek a Murán nem lesznek – hangsúlyozta a miniszter –, és tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az erőművek építésére vonatkozó állami területrendezési terv leállításának javaslatát.

Még mielőtt a miniszter a Mura Bioszféra rendezvényen kiosztotta az UNESCO MAB környezetvédelmi bizonylatait a védett területhez csatlakozó 16 muravidéki község polgármesterének, kiemelte, hogy a kormány felé javaslatot tesz a Murához kapcsolódó vízgazdálkodási és elektromosáram-termelési koncesszió visszavonására. A koncessziót 2005-ben a Maribori Dráva Villanyerőművek (Dravske Elektrarne Maribor – DEM) kapta meg. A környezetvédők Amazon of Europe Mura–Dráva–Danube (Európa Amazonasa) elnevezésű nemzetközi kampánya és a „Mentsük meg a Murát!” civilkezdeményezés sok éves törekvése és kitartása tehát eredményt hozhat. Leben azt ígéri: a megbízatása alatt a lehető legtöbbet teszi a Mura és védett térsége érdekében, annál is inkább, „mivel a Hrastje–Motára tervezett vízerőmű környezethatási tanulmánya negatív, a terv környezetileg nem megfelelő, ezért nem látom szükségesnek az eljárás folytatását. A beruházóknak a jövőben jobban oda kell figyelniük, miként kívánnak hasonló létesítményeket építeni, hogy környezetileg elfogadhatóak legyenek.”

 

Kezdetben tizenkettő, ma kettő vízerőmű

 

A Murára tervezett vízerőművek projektje az 1980-as években indult, s már kezdetektől kiváltotta a közvélemény tiltakozását. Erről több petíció és tüntetés tanúskodik. Eredetileg a folyóra – főleg a gyorsabb átfolyású, felső részére, mintegy 50 kilométeres szakaszon – 12 erőművet terveztek, amit nyolcra csökkentettek, 2010-ben pedig kettőnél tartottak: Hrastje–Mota és Gornja Radgona. A környezetvédők szerint az erőművek megépítésének jóváhagyása komoly veszélyt jelentene a természeti kincsekben gazdag Murára és élővilágára. A károk az egész alvízi szakaszt érintenék, a szabad folyású Murát a vízerőművek sora holt tározók láncává alakítaná, a tározók alatti területen a gyakori vízszintingadozás és a lefolyási sebesség miatt a folyómeder süllyedni kezdene, ezáltal az ártéri erdők és a holtágak vízellátása romlana, eltűnnének a kavics- és homokzátonyok, a halak vándorlását pedig akadályoznák a létesítmények. Nem utolsó sorban csökkenne a talajvíz szintje, veszélybe kerülne az ökoturizmus, a mező- és az erdőgazdálkodás is. A gondokra a civilszféra már Irena Majcen egykori környezetvédelmi minisztert és Janez Potočnik EU-s parlamenti képviselőt is 70 ezer aláírással ellátott petícióval figyelmeztette. Konkrétumok akkor nem történetek, hiszen a vízenergia (megújuló energiaforrás) használatára Szlovéniát az EU-s irányvonal kötelezi.

A Mura–Dráva–Duna térség Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szerbia ökológiai értékeit öleli fel. Ausztriában a Murán harminc erőmű működik, Szlovéniában egy, Ceršakon. Három kivételével a többi süllyesztett erőmű víz alatti turbinákkal, így nincs szükség duzzasztómű építésére. Az újonnan tervezettek víztározó tavakkal készülnének, a biztonsági töltések 7–8 méter magasra nyúlnának. A beavatkozás 100 millió eurós, a projektre eddig 10 millió eurót fordítottak. A tervezett erőművek a villanyáram-termelés csupán 0,45 százalékát adnák.

 

A Mura térségét amúgy is szanálni kell…

 

A DEM a Murát a megújuló vízenergia hasznosításával elektromos áram termelésére kívánná használni. Az áramtermelés – mint fogalmaztak – a természeti adottságoktól függ, s mivel a Mura térsége vízgazdálkodásilag amúgy is javításra, átalakításra szorul, a folyó energetikai kiaknázása csak egy plusz hozam – vélik Mariborban. A területrendezési tervezés is ennek szellemében indult el 2012-ben. Tavaly szeptemberben a „Mentsük meg a Murát!” szervezet kampánya az infrastrukturális minisztériumtól azt követelte, hogy a Murát vegye ki Szlovénia energetikai elképzeléseiből, de a kezdeményezés nem járt sikerrel. A DEM az erőművek építésének szakmai magyarázatában a Muravidék gazdasági fellendülésére is utal.

A Mura menti tájvédelmi térség a negyedik UNESCO bioszféra-terület Szlovéniában. A státusz kiemelt környezetvédelmet, de egyben fejlesztési lehetőségeket és promóciót nyújt a védett övezetnek. A környezetvédelmi célokért tenni akaró községek között szerepel Dobronak és Lendva is.

 

„Nem lesznek vízerőművek a Murán”

 

A miniszteri nyilatkozat Jure Leben határozottságára és elszántságára utal, s jelzi, hogy a természet megvédéséért kész felelősségteljesen tenni, kezdeményezve a területrendezési terv leállítását. Határozottságát üdvözölte a „Mentsük meg a Murát!” mozgalom, valamint az Amazon of Europe kampány, melynek képviselői már nyílt levelet is intéztek Marjan Šarec szlovén kormányfőhöz. Ebben elégedettségüknek adnak hangot Leben kijelentése kapcsán, de egyben meglepőnek és szomorúnak tartják a nyilatkozat azon részét, hogy az erőművek építésének visszavonása csak a jelenlegi kormány mandátumára vonatkozik.

– Sok éves törekvéseink a szabadon folyó Muráért nem kapcsolódnak politikai mandátumokhoz. A folyó az élet forrását jelenti a Mura menti embereknek, a növényzetnek, az állatvilágnak. Stratégiai jelentőséggel bír Szlovénia és a Muravidék számára. Ezért fordulunk Önhöz, és arra szólítjuk fel, hogy valósítsa meg a koalíciós szerződésben szereplő kötelezettséget, hogy megvédjük a Murát és nem építünk rá vízerőműveket. Követeljük a Mura tartós védelmét, zárjuk le a több mint 30 éves harcot a folyóért! – áll a környezetvédők Marjan Šarechoz írt levelében.

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben