kele
perec1
garas1
63. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2019. 09. 19.
kiscim3819
 

Nemzeti Szemétpark?

cim szemet2319Elfogadhatatlan, hogy a Natura 2000 területén, a Goricskói Natúrparkban hulladékégető épüljön! Goricskó települései és a szomszédos magyarországi önkormányzatok – közülük 23 a tiltakozó levelet is aláírta – élesen tiltakoznak és bírálják Sal Község azon döntését, miszerint hajlandók megvizsgálni a Környezeti és Területrendezési Minisztérium felhívását egy nagyobb méretű hulladékégető megépítéséről. Itt a természetbarát gazdálkodásnak, a zöldturizmusnak van helye. 

 

 

Éles tiltakozás a hulladékégető ellen

 

A Hodos Községi Tanács múlt heti ülésén a tagok többek között éles tiltakozásukat fejezték ki a Salban a helyi tanács által „esetleg megépíthetőnek” tartott hulladékégető ellen, majd állást foglalt a Kerka folyó medrének kérdésében is.

Orbán Lajos polgármester először a péterhegyi rendőrállomás községre vonatkozó beszámolóját mutatta be. A község, ahogy a tágabb térség biztonsága is, a dokumentum szerint megfelelő, nagyobb kilengések a tavalyi beszámolóhoz képest nem történtek. A beszámolót a tanács megerősítette.

Egyhangú döntés született a beterjesztett évi sportprogramról, illetve a kulturális tevékenységek normatíváiról és mércéiről is, ugyanis mindkettő esetben egy-egy egyesület végzi a tevékenységeket.

A következőkben Orbán Lajos polgármester, majd Bunderla Rudolf alpolgármester is élesen bírálta Sal Község azon döntését, miszerint hajlandók megvizsgálni az illetékes minisztérium felhívását egy nagyobb méretű hulladékégető megépítéséről. A tárgykörben a tanácstagok elé került 23 szomszédos magyarországi önkormányzat által a szentgotthárdi szlovén konzulnak címzett tiltakozó levél is. A vitában kifejtették, a környékbeli községek mind a természetbarát gazdálkodás, a zöldturizmus irányában fejlődnek már évtizedek óta, nem utolsó sorban a Natura 2000 területén helyezkednek el, a Goricskói Natúrparkban, így egy ilyen beruházást egyszerűen elfogadhatatlannak tartanak.

 

 

hodos kerka23191A tanács támogatta a polgármester határozatjavaslatát a Kerka medrének rendezéséről, szabályozásáról is. Ahogy elhangzott, a Kerka a község területén évről évre szélesíti a medrét, egyre több termőföldet vesz el a termelőktől, így a község kezdeményezte az illetékes vízügyi hatóságnál, hogy rendezzék a folyó medrét. Az említett hatóság azonban egy olyan tervet mutatott be, amely a jelenlegi medernél még szélesebb helyet hagyna a folyónak. A termőföldeket az állam felvásárolná, de kisebb vízállás mellett azokat továbbra is a gazdák rendelkezésére bocsátaná, mindennemű kártalanítási jog nélkül. A polgármester és a tanács véleménye szerint is inkább a mostani medrében kellene megállítani a folyó szélesedését.

hodos kerka23192A tanács döntött az idei községi ünnep alkalmából kiosztandó elismerésekről is, majd a különfélék között szó esett a hulladék következetesebb szelektálásáról, illetve arról is, hogy Salban megszűnt a házasságkötő terem, amelyhez még a közös község idején a hodosiak is biztosítottak eszközöket. A döntés szerint a hodosi községi épületben „nem hivatalos” házasságkötő helyiséget alakítanak ki, a házasságkötésenként fizetendő 170 eurós illeték megfizetését pedig a község magára vállalja, amennyiben községi polgárok házasságkötéséről lesz szó.

 

Újabb környezetvédelmi csata?

Azután, hogy részben, de nem véglegesen elhárult annak a veszélye, hogy a petesházi mezőn rétegrepesztéses gázkitermelést folytatnak, illetve a jelenlegi állás szerint nem építenek vízierőműveket a Murán, a muravidéki nyilvánosság egy újabb, igencsak kétséges beruházás miatt aggódik. Az illetékes környezeti és területrendezési tárca ugyanis a közelmúltban felhívta a szlovéniai helyi önkormányzatokat – köztük természetesen a muravidéki községeket is –, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy területükön egy korszerű, nagy kapacitású hulladékégetőt létesíthessen az állam. A felhívásra eddig a sali önkormányzat reagált is, és maga a tény, hogy egyáltalán érdeklődést mutattak, felháborodást keltett a régió környezetvédő, zöld szervezetei körében. Ennek természetesen hangot is adtak, és annak ellenére, hogy Fartek Iztok polgármester próbálta megnyugtatni őket, miszerint csak azért mutattak érdeklődést, hogy pontosabb adatokhoz jussanak, hogy egyáltalán milyen típusú, milyen kapacitású hulladékégetőről lenne szó, a kedélyek nem csillapodnak.  

Az illetékes minisztérium a 2018-as hulladékgazdálkodási összeomlás után kénytelen volt úgy dönteni, hogy a hulladékkezelésre új törvényi szabályozás kell, ennek a keretében, mármint a törvényi szabályozás előkészítésében pedig muszáj elgondolkozni azon is, Szlovéniának szüksége van-e hulladékégetőre – hiszen a szlovén ipar költségei egyre nagyobbak a hulladék külföldre szállítása miatt. Ezt a kijelentést egyébként még a zöld vonalat képviselő volt miniszter, Jure Leben tette. A minisztérium álláspontja az, szükség van egy égetőre az országban, ennek azonban nonprofit módon kell működnie, illetve a legkorszerűbb környezetvédelmi technológiát kell használnia, mindezek mellett pedig társadalmilag elfogadottnak kell lennie.

Tény és való, az említett civilszervezetek arra is gondolnak, hogy a sok esetben szegény, eladósodott, fejlődési potenciál nélküli önkormányzatok könnyebben dönthetnek egy ilyen beruházás mellett, tekintettel a különböző engedélyek, tanulmányok és elfogadási procedúrák szlovéniai gyakorlatára is, azonban nem valószínű, hogy egy ilyen beruházást csak úgy ripsz-ropsz felhúznának. Mellesleg nem szabad elfeledni azt sem, hogy egy hulladékégető működésénél rengeteg hő keletkezik, ezt pedig csak egy nagyobb város közelében lehet igazából hasznosítani.

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben