Apró mozaikokkal bővült az elcsatolási dosszié

  • Nyomtatás
  • gordana39190A muraszombati Muravidéki Múzeumban múlt héten került sor Šövegeš Lipovšek Gordana, a Maribori Területi Levéltár főlevéltárosa „Mi mind élni akarunk” – Muravidék 1919 („Mi vsi živeti ščemo” – Prekmurje 1919) című kiállításának megnyitójára és előadására az eddig feltáratlan levéltári dokumentumokról.

    Fujs Metka múzeumigazgató köszöntője után Šövegeš Gordana vette át a szót, majd kivetítőn ismertette a falakon látható tematikus egységek fontosabb jellemzőit. Az előadó kifejtette: a muravidéki szlovénok anyanemzethez csatlakozásának 100 éves augusztusi évfordulójához kapcsolódóan a történelmi körülmények és események, valamint a következmények szemszögéből is próbált közelíteni a témához. Különösképpen az fogta meg, amit az egyik helyen valaki a nagy felfordulásban megfogalmazott, s a kiállítás egészére vonatkozónak tarthatunk. Ez pedig az a tény, hogy a sok nemzet által lakott és vallási szempontból is rendkívül vegyesnek mondható térségben mindig is békében éltek egymással az emberek. S az idézet szerint („Mi mind élni akarunk”) – függetlenül attól, hogyan végződött a térségben élők sorsa – a jövőben is megértésben szerettek volna élni, s ez üzenet lehet a mának is. Ezt azonban az új államrend nem minden esetben tudta vagy akarta kielégíteni.

    Az előadó részletekbe menően, a korszakban tevékeny néhány hazai személy esetében dokumentumokkal alátámasztva, a levéltárak anyagában fellelt plakátot, levelet, levelezőlapot vagy éppen cetliken található aláírást kivetítve fotó hiányában igazolta, hogy a személyek egy bizottság tagjaiként tényleg részt vettek az eseményben.

    gordana39191A 12 tartalmi egységre bontott kiállítás nem kapcsolódik egyetlen konkrét eseményhez sem, csupán az el- és hozzácsatolás után eltelt évek történéseit veszi alapul. A személyiségek közül külön szól Božidar Sever hazai aktivistának, az északi területek felszabadításában kulcsszerepet játszó Rudolf Maister közvetlen munkatársának, a szerb politikával és „felszabadítókkal” már korán kapcsolatba kerülő, a magyar hatóságok által üldözött muravidékinek a 20-as évekbeli belgrádi pályafutásáról is.

    A pártosfalvi kastély is fontos pontként szerepel. A cseh származású, zsidó gyökerekkel rendelkező Matzenauer grófnak a határkijelölésben is a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonító vélemények cáfolására is kitért a kutató. A bizottság ugyanis nem a grófnál volt elszállásolva.

    A pártosfalvi magyarok fennmaradt, a határ miatti elégedetlenségeit összegző megjegyzéseit is bemutatja a kiállítás, melyekben a vallási-nyelvi elégtelenségek miatt komoly felhívásokat intéztek a hatóságok felé, mint tudjuk, hiába.

    A térségben és a magyar levéltárakban talált anyag mellett – mint azt jelezték többen is – a belgrádi levéltári anyag is sok hiányosságot pótolhatna, amelynek feldolgozására ezúttal nem tért ki a kutatás, de a közeljövőben erre is sort kell keríteni.