A régi időket idézték az ételek és főleg a hangulat

  • Nyomtatás
  • diszno0520Szombaton tradicionális disznóvágásra várta az érdeklődőket a pártosfalvi Ady Endre Művelődési és Turisztikai Egyesület, a maráci magyar önkormányzat és a magyarszombatfai önkormányzat. Ebben a felállásban már 5. éve tartanak felváltva Pártosfalván, illetve Magyarszombatfán nagy, közös falusi disznótorost.

    A rendezvény az egyik legnépszerűbb közösségi esemény, ahol nem csak a gasztronómiát és a népi hagyományokat élesztik fel a helyiek, de jó lehetőség a közös nosztalgiázásra is.

    A szerdahelyi Pap Zoltán és Pap Emil 240 kilós jószágot nevelt fel az alkalomra. A hagyományokhoz ragaszkodva Pártosfalván ezúttal is szalmában perzselték meg a levágott állatot, majd jöhetett a bontás, amit hozzáértő mészárosra, a bagonyai Nemec Janezra bíztak. Miközben kint az udvaron folyt a munka, három helyi férfiember, Vörös Laci, Sabotin Laci és Kovač Pista a régi disznóvágásokról nosztalgiázott – Pártosfalván hajdanán ez nagy ünnep volt, amire összejött az egész rokonság. A gazdaasszony reggelire felvágta az alkalomra megőrzött füstölt sonkát, majd kalácsot, pogácsát kínált. – Ma itt kocsonya volt reggelire, persze, erre sem mondtunk nemet – mondták nevetve. A reggeli mellé jöhetett egy kupa pálinka, a szíverősítő után pedig mentek az istállóhoz a disznóért. Ám a kedves szomszéd, aki tudta, hogy nagy nap van, titokban kiengedte a jószágot az istállóból, hadd nézzen körül egyet utoljára az udvaron kedvére. Miközben az állatot a háziak próbálták elkapni, jól mulattak a többiek és senki sem haragudott meg a szomszédra. A megviccelés része volt a szokásoknak.

     

     

    Miután a disznót elfogták, a böllér leszúrta és az asszonyok felfogták a vérét. Az állatot ezután szalmával betakarták, megülték, hogy senki se legyen hasfájós, majd alágyújtottak és megperzselték szőröstül-bőröstül. Közben a konyhában elkészült a vérmálé, amit a gazdasszony kivitt és körbekínálta a férfiakat, ki-ki kenyérre szedett belőle. Aztán folytatódott a munka, asztalon szedték szét az állatot, ahogyan egymástól tanulták generációkon keresztül. A tízórai általában resztelt máj volt, de a velőt is elkészítették, amit a mészárosnak adtak. Hurkatöltés, csörgesütés, mindenki tudta, mi a dolga, a fiú az apjától tanult.

    Közben odabent a konyhában folyamatosan készültek az ételek. Ebédre tejfölös savanyúlevest meg pörköltet szoktak kínálni, aztán este volt a disznótoros, összejött a család, arra  elkészült a hurka, a „selyemkendős hús” (hús és köleskása hájhártyában), a leves, a csont, a száraz hús tormával és a csörge (töpörtyű). Aztán a káposzta vagy a répa, pecsenye, majd végül a rétes került az asztalra – mesélték a férfiak.

    Pártosfalván hasonlóan folyt most is disznóvágás, főként a hagyományos ételek idézték fel a múltat, na meg a rendezvény hangulata: mint egy nagy rokonság nagy ünnepén. A konyhában sürgölődtek az asszonyok. Egy nagy lábosban főtt a csont a „szárazhúsnak”, elkészült a máj, a p9rkölt, sült a hurka véresen hajdinával és májasan kölessel, és éppen megpakolták a káposztás üstöt is. – A jó disznóölési káposzta titka a jó hús és a jó savanyú káposzta. A lényeg az, hogy rétegezve kell rakni, egy sor káposzta, egy sor húsos csont és így tovább. A végén vizet rá, babérlevél, bors, só, majd a végén rántás. Mi a csont levét is ráöntjük a végén, ettől lesz még jobb íze a káposztának – mondta el Vörös Joža, a kultúregylet elnöke.

    Estére Pártosfalván nagy „rokonságot” vártak, hivatalos volt a torra az egész falu és a környék. Ahogy elmondták, úgy száz vendég érkezésére számítanak.