kele
perec1
garas1
64. évfolyam
47. szám
Megjelenés:
2020. 11. 26.
kiscim4720
 

Videókonferencia a 130 éves vasútról

vasut4320A Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ (KKK) hétfőn a lendvai vasúti összeköttetés létrehozásának 130. évfordulóján videószimpóziumot szervezett, melyen nyolc előadás hangzott el.

Dr. Majdán János, a téma nagyszerű ismerője előadásából megtudhattuk, hogy a vasúthálózat kiépítésének dicső szakaszában Széchenyi István gróf vezetése alatt már az első felelős kormány elkezdte szervezni az állami vasutak megvalósítását angol mintára. A levert forradalom és az abszolutizmus korában a vasutak ügye megállt, majd a kiegyezés után indult el újra, de akkor óriási léptekkel. Armin Klein német nyelvű előadásában a „regedei vasút” fejlődési ívét rajzolta meg a komoly múlt tükrében. Šövegeš Lipovšek Gordana maribori levéltári előadó pedig Goricskói Mariska címmel tartott előadást a Muraszombat–Körmend vasút történetének egy-egy mérföldkövét ismertetve a 20. században, 1968-cal bezárólag, amikor a Mariska napi 700 utasát, a munkás-diák utazókat autóbuszra terelték át. Dr. Göncz László Pataky Kálmánnak a Millenniumi Emlékkönyvben említett gondolata, a „nagyvilágra nyíló ablak” szellemében a vasút gazdasági-kereskedelmi hasznáról szólt a vidék életében. Mag. Jurij Šestl, a muraszombati múzeum munkatársa a Szlovénia többi részével létrejött vasúti kapcsolatról, a Muraszombat–Veržej–Ljutomer–Ormož vonalról, az öt vasúti híd megépítéséről beszélt. Bence Lajos publicista a legfőbb kútfőnek számító Alsó-Lendvai Hiradóra támaszkodva az Ukk–Csáktornya vasútvonal megépítését és gyors üzembe helyezését, a vicinális „vasútak” megépítése körüli huzavonát szemléltette a háború előtti időszak közeledtének ideges viszonyaiba ágyazva. Süč Dejan pedig a lendvai zsidóság gazdasági felemelkedésében a vasútforgalom szerepét emelte ki, akik gazdaságilag „jobban álltak”, mint a többi lakosság. A Zalaegerszeg–Csáktornya vasút számukra az elcsatolásig, de 1920-után is a gazdasági kapcsolataik lebonyolítása terén nagy szerepet játszott.

Végezetül dr. Halász Albert néprajzos, a KKK igazgatója az 1914-től Bajára áttelepülő Bellosics Bálint gondolatait mutatta be, aki a hagyományok eltűnésének egyik okozójaként – más gyors változásokkal együtt – a „kártévők” között emlegette a vasutat. De végül állatbarátként a vasutat támogató gesztust is megfogalmazott, mely „háziállatainkat sok hosszú és terhes úttól kíméli meg”.

Az elhangzott előadások az intézmény honlapjára is felkerülnek, de szerkesztett változatban a közeljövőben tanulmánykötetben is napvilágot látnak előbb magyar, majd szlovén nyelven.

 

 

MCSi Design