kele
perec1
garas1
64. évfolyam
46. szám
Megjelenés:
2020. 11. 19.
kiscim4620
 

Muravidéki Magyar Értéktár: a kapornaki forrás

ertektar44201Kapornak település határában, árnyas fák alatt található egy kis ligetben a helyiek által csak kapornaki forrásnak nevezett természetes vízfolyás. A kapornaki forrás vize mindig 12 fok körül van, így még soha nem fagyott be, ahogy a patak sem, amibe a forrás ömlik. A forrás vizét régen ivásra, főzésre, mosogatásra hordták haza a falusiak. A patakban történő mosást azóta megtiltották a víz tisztaságának megőrzése érdekében, de a kapornakiak ma is gyakran visznek haza a vízből.

A kapornaki forrás 2014-től hivatalosan is a Kapornaki Forrás nevet viseli, vizét pedig a kapornaki néprajzi gyűjtemény vizének nevezték ki, amit jeles alkalmakkor, közösségi összejöveteleken kínálnak szomjoltóként. A víz tudományos, laboratóriumi analízise folyamatban van.

A kapornaki forrás történetéről levéltári forrásanyag még nem került elő, így története a kapornaki és a hodosi idős emberek emlékezetében őrződött csak meg. A hagyomány szerint a forrás már a törökök idejében is megvolt itt. Vize sohasem apadt el, még a legnagyobb szárazságok idején is csörgedezett. Már az 1800-as években szekerekkel jártak ide Szalafőről vízért, és fahordókban szállították oda. 

ertektar44202A forrást állítólag 150–200 évvel ezelőtt a Laczó család építette ki körbe téglából. A forrás felett két tölgyfa állt, amiknek a gyökere benőtt a forrásba, ezért rendszeresen, 2–3 évente tisztítani kellett a kutat. A tisztítás elég nagy munka volt, ezért a kutat használók szétosztották a feladatokat. A kút belsejének tisztításakor a vizet gyorsan kimerték. Amikor a kút üres lett, a gyökereket kiemelték. A gyerekek eközben a faluban uzsonnát gyűjtöttek. Bort, kenyeret, tojást, sonkát, süteményt szívesen adományozott a kúttisztítóknak a lakosság. A munka végeztével így egyféle áldomást tartottak. A forrást a gyökereikkel benövő tölgyfákat végül 1960-ban kivágták.

Az 1960-as évekig a forráshoz kapcsolódóan élt a bokrétázásnak nevezett népszokás, ami abból állt, hogy szilveszterkor a lakosság elment a templomba, majd mulatságot szerveztek. Éjfélkor a falut körbejárták, minden kutat felbokrétáztak, és erre a forrásra is bokrétát raktak, amit a helyi asszonyok készítettek. Közben énekeltek és boldog új évet kívántak. A bokréták egész évben a kutakon, forrásokon lógtak, azokat díszítették.

A forrás jelentőségét növelte az is, hogy az 1960–70-es években még nem volt minden háznál kút, így a családoknak fokozottabban szükségük volt a forrás vizére és nélkülözhetetlen szerepe volt a mindennapi vízellátás biztosításában. Főként az asszonyok, ritkább esetben a férfiak a mezei munkák végeztével, esténként jártak vízért a forrásra, és közben beszélgettek. Vödörben, korsóban hordták a vizet. A helyi lányok és legények a forrásnál találkozgattak. A helyiek elmondása szerint a szomszédos Sal-hegyi fiatalok is oda jártak vasárnap délutánonként. A helyi anekdoták szerint a szerelmesek a vizet félúton kiöntötték, hogy visszamehessenek a forráshoz és kedvesükhöz.

A helyiek a tapasztalataikra alapozva úgy tartják, ez a víz különösen egészséges, akik rendszeresen, egész életükben fogyasztották, mind hosszú kort értek meg. Kapornakon ma is sok a szépkorú. Az idős helyiek szerint a Dombvidéken nagyon sok hasonló forrás van, de a kapornaki forrás vize a legjobb. A forráshoz tartozó kutat több mint tíz éve újraépítették, megemelték, eredeti formáját ezzel elveszítette. A forrás ma is folyik, de az idősek szerint gyengébben, mint valamikor.

 

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA

Szakterület

természeti környezet

Fellelhetőség helye

Kapornak

Értékszint

Muravidéki Magyar Értéktár

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

Javaslattevő(k)

Abraham Klaudia és a Hodos Községi MNÖK

Település

Hodos

   

 

Indoklás

A kapornaki forrás fontos természeti érték, egyike az Őrség természetes vízfolyásainak. A mindig is nagy megbecsülésnek örvendő kapornaki forrásvíz évszázadok óta egészséges szomjoltója, tisztálkodó- és mosószere a környék lakosságának. Emellett értékes kultúrtörténeti adatok kapcsolódnak hozzá, amelyek sokat elárulnak a vidék lakosságának életmódjáról, mindennapjairól. A forrás fontos társadalmi találkozópontja volt a vidék lakóinak, amelyhez Szalafőtől Salig ragaszkodtak, továbbá a régió lakosságát is összetartotta. Így a kapornaki forrás a hozzá tartozó kultúrtörténeti adatokkal és anekdotákkal együtt fontos eleme, építőköve a helyi identitásnak.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

A nemzeti értékről még nem jelent meg írás, Abraham Klaudia végzett róla kutatásokat.

 

 

MCSi Design