kele
perec1
garas1
62. évfolyam
42. szám
Lendva 
2018. 10. 18.
kiscim4218
 

A magyar nyelv és a nyelvjárás épségét mérték fel

nyelv17181Tanárokból és diákokból álló 50 fős csoporttal kétnapos muravidéki gyűjtésre érkezett az ELTE Magyar Nyelvtudomány és Finnugor Intézete a hét végén, hogy vezetőjük szavaival élve a csángó mellett a legszínesebb magyar nyelvjárás, a muravidéki tájnyelv állapotáról tájékozódjanak.

Az ELTE-nek van egy hagyományos rendezvénysorozata, amolyan szakmai tanulmányútja – mondta beszélgetésünk elején Juhász Dezső egyetemi tanár, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, a Nyelvjárás-kutatási és Nyelvtörténeti tanszék vezetője. – Már negyven éve évente egyszer elmegyünk a határon túli magyar területekre, ahol a kétnyelvűség állapota, a magyar nyelv helyzete érdekel bennünket. Mivel nyelvészek vagyunk, ha olyan helyre tévedünk, mint jelen esetben, ahol szép archaikus nyelvjárások vannak, akkor gyűjtünk is. A felgyűjtött, rögzített anyagot az oktatásban és a kutatásban is fel tudjuk használni – mondja a vezető.

Juhász Dezsőtől megtudjuk még: elsősorban az idősebb lakosságot keresik meg, azokat, akik tudják, hogy hogyan folyt az élet a múltban.

– A nyelvjárások visszaszorulóban vannak – fejti a szakember. – A muravidéki nyelvjárás a csángó után a legősibb elemeket megőrző, a legszínesebb, a legváltozatosabb. Mindenképp támogatandó, hogy ez így minél tovább megőrződjön. Nem fogadható el, ha valaki ezt elmarasztalja, s a diákokat is erre neveljük, mert a régi beszéd kincs.

A Gyertyánosban megszállt csoport tízegynéhány faluban gyűjtött a két nap alatt, kisebb csoportokban, tanári irányítással. A lényeg az, hogy alakuljon ki egy oldott beszélgetés a kérdező és a beszélő között. A téma bármi lehet attól kezdve, hogy hogyan tudok kijönni a nyugdíjból, illetve hogy sütnek-e még otthon kenyeret, tartanak-e még házi állatokat vagy hogy régen hogyan szántottak?

Wendl Dávid diák először járt a Muravidéken: – Azt, amit dialektológiából tanultunk, hogy milyen a nyelvjárásias beszédmód, abszolút igazolja a terepen szerzett tapasztalat; szépen tudnak magyarul azok az adatközlők, akikkel beszéltünk. Azt a muravidéki nyelvjárást beszélik, amit vártunk. Nagyon kedvesek voltak, készséggel válaszoltak és beszélgettek velünk. Ami a számunkra a lényeg, hogy komoly visszaigazolást kapunk a meglévő tudásunkhoz, megismerjük a magyar nyelv helyzetét a Muravidéken, a másik pedig az, hogy olyan személyes élményekkel gazdagodunk, ami másképp lehetetlen. A „nyelvi ajándék” mellett a szó legszorosabb értelmében valódi vendéglátásban is részesítettek bennünket.

nyelv17182Urbán Matild diák: – Nekem ez az első nyelvjárásgyűjtésem, és igazán különös élmény. Nagy örömöt okozott, hogy itt lehettem. Meglepődtem azon, hogy milyen szépen használják még mindig a magyar nyelvet. Azt viszont szomorúan tapasztaltam a beszámolókat hallgatva, hogy az idősebb adatközlők elmondása szerint a gyermekeik, az unokáik már nem tartják szépnek, továbbadásra érdemesnek a nyelvjárást.

A csoport Lendváról az Udinei Egyetemre indult, az ottani magyar oktatóknál és kutatóknál tesznek látogatást. 
MCSi Design