kele
perec1
garas1
62. évfolyam
39. szám
Lendva 
2018. 09. 27.
kiscim3918
 

Megszűnnek a külön nemzetiségi választási bizottságok

tomi2118Az Állami Választási Bizottság döntése alapján az idei parlamenti választásokon megszűnnek a külön nemzetiségi választási bizottságok. Munkájukat az általános választási bizottságok végzik majd, azzal, hogy ezeket szükség esetén két további taggal egészítik ki.

– A döntés abból indult ki, hogy az olasz kisebbség területén már az elmúlt választásokon sem alakítottak néhány helyen külön választási bizottságokat, de ez elmondható a magyar kissebség területéről is, ha a helyhatósági választásokra gondolunk. Tehát egységesíteni szerették volna a helyzetet, emellett ez a módszer költségtakarékos is, tehát racionálisnak nevezhető – mondta Lebar Tomi, az MMÖNK jogi munkatársa, egyben a 10. választási egység titkárhelyettese.

Tehát minden választási körzetben, faluban csak egy választási bizottság lesz, a kisebbségek kérésére pedig ezekbe kettő kiegészítő tagot neveznek ki, tekintettel a plusz munkára, illetve különösképpen a bonyolultabb szavazási és elsősorban szavazatszámlálási munkára a nemzetiségi képviselőválasztásokon. Lebar szerint az eredeti elképzelés az volt, hogy a kettő külön kinevezett bizottsági tag foglalkozna csak a nemzetiségi képviselőválasztással, ők számlálnák össze a szavazatokat, de az Állami Választási Bizottság ezt a javaslatot elvetette, így minden bizottsági tag azonos jogokkal és feladatokkal rendelkezik majd.

A módosítás igazából nem érinti a szavazópolgárokat. A nemzetiségi választási jegyzéken szereplők most is úgy szavaznak, ahogy eddig, vagyis jelen esetben az úgynevezett választási Borda-rendszer alapján a két jelölt között rangsorolnak. Az 1-sel jelölt jelöltnek adnak több pontot, jelen esetben kettőt, míg a 2-sel jelöltnek egy pontot. A törvény azonban nem határozza meg, pontosan mi történik, ha valaki csak az egyik jelöltet jelöli be. Az eddigi tapasztalatok szerint a csak egy jelöltre leadott szavazat erősítette a preferált jelöltet, vagyis jelen esetben ez 2 pontot kapna, míg az egyáltalán be nem jelölt nullát. De ez egyelőre nem biztos, a választási bizottság természetesen előzetesen határozhat úgy is, hogy a be nem jelölt kandidáló is egy pontot kap. A magyar kisebbségi külön választási bizottság egyébként Lebar szavai szerint a „kettő pont – nulla pont” megoldást választotta erre az esetre, de tudomása szerint az olasz külön választási bizottság éppen fordítottan határozott. Az olasz kétnyelvű területen három képviselőjelölt van. Ők erre az esetre, ha csak egy jelöltet jelöl be a választópolgár, azt választották, neki 3 pont jár, míg a másik kettőnek 1,5. Lebar szerint itt is egységesítés várható, amelyről az Állami Választási Bizottság a napokban dönt.

Változás történt egyébként a legújabb törvénymódosítással azon választópolgárok esetében, akik nem a kétnyelvű területen élnek, de élni szeretnének nemzetiségi választási külön jogukkal. Az említett módosítással ezen polgároknak már nem kell külön bejelentést tenniük, hogy a nemzetiségi képviselőre is szavazni szeretnének, ezt a jogot automatikusan nyilvántartják, mondhatnánk „utazik a személlyel”, bárhol is lakik az országban. Az említett törvénymódosítással vált lehetségessé az is, hogy az illetékes kisebbségi szervezetek megkapják azon személyek listáját, akiknek legalább egy szülője szerepel a nemzetiségi választási névjegyzéken. A lista alapján az MMÖNK értesítéseket küldött ki, hogy a törvény alapján feliratkozhatnak a nemzetiségi névjegyzékre. Lebar Tomi szerint körülbelül 80 személy élt is ezzel a lehetőséggel.

MCSi Design