kele
perec1
garas1
62. évfolyam
46. szám
Lendva 
2018. 11. 15..
kiscim4618
 

Nemzeti identitásunkért

cim aug203418A muravidéki magyarság idén Dobronakon, a Szent István-szobornál ünnepelte augusztus 20-át, Szent István ünnepét. A lendvai magyarság az ünnepet megelőző napon tartott megemlékezést a lendvai templomtéren, Felsőlakosban megszentelésre került az egyedüliként Szent István nevét viselő felújított kápolna. Az ünnepi szónokok a nemzeti identitás, a nemzetállamok, a kereszténység megvédését hangsúlyozták beszédeikben.

 

 

„Őszinte párbeszédre lenne szükség…”

 

Az idén augusztus 20-ai nemzeti ünnepünket, Szent István napját Dobronakon a Szent István-szobor előtt ünnepelte a muravidéki magyarság. Az ünnepi szónok, Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke, nemzetiségi képviselő, illetve Cseresznyés Péter államtitkár volt. Az ünnepi szentmisét a Szent Jakab-plébániatemplomban Barsi Balázs ferences atya celebrálta. 

A Dobronakon tartott központi muravidéki Szent István-napi ünnepély a magyar és a szlovén himnusz elhangzásával kezdődött Kolosa Tanja előadásában. Ünnepi beszéde kezdetén Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke, nemzetiségi képviselő hangsúlyozta, augusztus 20-a, a magyar államalapítás ünnepe a legjelentősebb esemény történelmünkben, amely meghatározta és megalapozta a magyarság megmaradását, de ezt megelőzően legalább két történelmi esemény vezetett a sikeres államalapításhoz. Az egyik a magyarság szempontjából győztes pozsonyi csata, a másik a vesztesnek tartott – de nem végzetes – augsburgi csata, amelyek nyomán a magyarság az államalapítás és a megtelepedés mellett döntött. „Ehhez az akkori nagyhatalmak beleegyezése is kellett, nem utolsósorban a római katolikus egyházé” – emelte ki a politikus. Áttérve a mai korba, párhuzamot húzva az akkori eseményekkel Horváth Ferenc kitért a trianoni békediktátumra, ennek a magyarságra nézve szomorú következményeire, illetve aktualizálva mindezeket áttért a jelen történéseire, a szlovén közvélemény, de főleg a politikum és a történészek álláspontjára, miszerint a trianoni békeszerződést tartják az önálló ország felé vezető út első lépésének. „Az elmúlt 99 év a Kárpát-medencében zaklatott volt mind a magyarok, mind az utódállamok számára. A második világháború tovább mélyítette a feszültséget, s közeledve az első világháború 100 éves évfordulójához, a kérdés aktuálisabb, mint valaha: mit kell tenni, hogyan kell kezelni a helyzetet? A szlovénok a számukra jelentős és sorsdöntő esemény megünneplésére már most készülnek, s az ünnepléshez való jogukat sosem vitattuk, csupán arra kértük őket, hogy tartsák tiszteletben, hogy a magyarok az anyaországtól való elcsatolást nem tudják közösen ünnepelni, és ez nem is várható el” – hangsúlyozta az MMÖNK elnöke, nemzetiségi képviselő. Kiemelte, hogy Milan Kučan egykori köztársasági elnök a mostani emlékbizottság vezetőjeként nyilvánosan is arról beszélt, hogy egy új, jövőbe vezető utat kellene találni, ezért az eseménysorozat szervezésébe a magyar szervezeteket is szeretnék bevonni. „A közösség erről a kérdésről még nem tárgyalt, így nincs is hivatalos álláspontunk ez ügyben, de az is igaz, hogy a hivatalos felkérés sem érkezett még meg. A kérdéssel azonban mindenképpen foglalkozni kell. Megítélésem szerint a győztesek nagyságát mutatja, hogy egy számukra győztes eseményre zajos diadalmenettel vagy ténylegesen közös megemlékezéssel kívánnak visszatekinteni.” Jó, követendő gyakorlatnak a második világháború lezárásának 70 éves évfordulóját említette a szónok, hiszen a megemlékezésen ott voltak úgy a győztes, mint a vesztes hatalmak képviselői, s méltósággal lerótták kegyeletüket a sok millió áldozat előtt. „Mert akárhogy is nézzük, a háborúban politikai és hadászati szempontból ugyan van győztes és vesztes, de emberi szemszögből nézve a háború tragédia volt gyakorlatilag minden család számára, nemzeti és vallási hovatartozástól függetlenül.” Horváth Ferenc beszédében elmondta, megítélése szerint eljött az ideje az őszinte párbeszédnek, és úgy tűnik, hogy a muravidéki szlovén közvélemény egy része mintha hajlana az érzelemmentes, a történelmi tényekre alapozó tényleges párbeszédre, az úgynevezett közös jövőkép kialakítására. „A Muravidéken, ahol sok családban két vagy akár három nemzet tagjai egyesültek, gyermekeik több esetben két vagy több kultúrkörhöz tartoznak, igazságtalan is volna választás elé állítani őket. Nekünk, magyar vezetőknek az a kötelességünk, hogy a magyar felmenőkkel rendelkezőknek megadjuk a lehetőséget, hogy őseik nyelvét és kultúráját megismerjék és sajátjuknak tekintsék, édes anyanyelvünket pedig továbbadják az utódoknak. A más nemzetiségűek számára pedig szeretnénk megadni a lehetőséget, hogy megismerjenek bennünket, hiszen ez jelenti a kölcsönös elfogadás és a békés együttélés alapját.”  Hangsúlyozta, hogy Borut Pahor köztársasági elnök is hasonló gondolatokat fogalmazott meg a múlt héten a muravidéki szlovénok anyanemzettel való egyesítésének ünnepén. Ünnepi beszédében az MMÖNK elnöke kifejtette azonban azt is, az őszinte párbeszéd esetleges elkezdéséhez fontos hangsúlyozni, hogy a nagyhatalmak által jóváhagyott trianoni békediktátum igazságtalan volt, főleg ránk, magyarokra nézve. A magyar kormány a Nemzeti Összetartozás Napja elfogadásával megítélése szerint a megfelelő módot választotta a megemlékezésre: hiszen emlékezni, amíg a Földön magyar él, kötelességünk, s ezt meg is tesszük. A nemzet lelki egyesítése és a határon túli magyar közösségek támogatása azonban nem jelent területi, ha úgy tetszik, visszacsatolási igényt, ahogy ezt gyakran szereti tudatosan félremagyarázni a szlovén sajtó. „Lehetőséget jelent a muravidéki magyaroknak, hogy nemzettudatunk megerősödjön és közösségünk megmaradjon. A magyar kormány nem tesz tehát semmi mást, mint amit az utódállamok vállaltak a trianoni szerződésben, mégpedig azt, hogy tiszteletben tartják az őshonos közösségek jogait és biztosítják számunkra a megmaradás és a fejlődés lehetőségét. Ezt kértem, és erre ígéretet is kaptam az újonnan megválasztott szlovén kormányfőtől, Marjan Šarec úrtól is” – fejtette ki Horváth Ferenc, majd beszéde végén a szlovéniai magyar és a magyarországi szlovén kisebbség közös törekvését, a határmenti térség fejlődését sürgette, egyben bejelentette, hogy a 2019-es magyar költségvetés megduplázza a muravidéki magyarság eddigi támogatását, egymilliárd forintra emelve azt.     

Cseresznyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára ünnepi beszédében hangsúlyozta, Magyarország a történelem során több ízben, így jelenleg is a keresztény Európa védőbástyájaként szerepel, jelenleg is Szent István intelmei szerint él és létezik. Beszédét Kossuth Lajost idézve fejezte be:  „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.”

Az ünnepi beszédek után a dobronaki Szent István-szobor megkoszorúzásával, majd Toplak Anna és Szomi Éva, valamint a Dobronaki Nótázók alkalmi műsorával zárult az ünnepség. Ezután a Szent Jakab-plébániatemplomban Barsi Balázs ferences atya celebrált Szent István-napi ünnepi misét.

MCSi Design