kele
perec1
garas1
62. évfolyam
41. szám
Lendva 
2018. 10. 11.
kiscim4118
 

„A szabadságharc a kiegyezésben hozta meg eredményeit” 

aradi4118A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) a múlt pénteken a Bánffy Központban tartott megemlékezést az aradi vértanúk emléknapja alkalmából. Göncz László történész, író és Kiss Gábor, a zalaegerszegi Deák Ferenc Zala Megyei és Városi Könyvtár igazgatója az 1849. október 6-ai megtorlás előzményeiről és következményeiről szólt, kitérve a megtorlás helyi vonatkozásaira is.

A Bánffy Központ kávézójában szép számban egybegyűlt közönséget Soós Mihály, az MNMI igazgatója, illetve Varga Edit, az MMÖNK alelnöke köszöntötte, kitérve a muravidéki megemlékezés ljubljanai, illetve aradi vonatkozásaira, majd az előadók a megtorlásról szóló első ismereteikkel, személyes emlékekkel vezették fel előadásukat.

Göncz László kifejtette, felemelő érzés volt számára, hogy még 2004 során jelen lehetett Zala György aradi Szabadság-szobrának újbóli felavatásán, a műalkotás ugyanis előzőleg csak a „búvóhelyén” volt megtekinthető. Kifejtette, talán azonos értékű élmény volt számára, hogy több ízben jelen lehetett a ljubljanai várban található Batthyány-emléktábla megkoszorúzásánál, majd hozzátette, sajnos az emléktábla a vár külső faláról az épület belsejébe került, egy cellába, ahol az első felelős magyar miniszterelnök raboskodott. Göncz ezután röviden összefoglalta az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vívmányait, az úgynevezett áprilisi törvényeket, amelyek a forradalom bukása miatt csak kismértékben tudtak megvalósulni, de mindenképpen jelentős sikernek nevezte a jobbágyfelszabadítást és a közteherviselés bevezetését, amelyek végérvényesen a magyar társadalom életének részévé váltak.

Kiss Gábor is megosztotta személyes élményeit a forradalommal kapcsolatosan; kifejtette, a kommunista hatalom az 1956-os forradalom tükrében értelmezte az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot, így az eszméit visszaszorították, csak a múlt század nyolcvanas éveinek végétől lehetett igazán szabadon megünnepelni. Az előadó leginkább a forradalom bukása utáni megtorlás brutalitásának okait firtatva kifejtette, ez a Habsburg birodalom hirtelen megbomlásában keresendő, abban, hogy Magyarország önálló kormányt hozott létre, méghozzá a tavaszi hadjárat során végigverve az osztrák császári csapatokon. A nagyhatalmak, ebben az esetben a cári Oroszország segítségével elért osztrák győzelem utáni  megtorlás így tehát brutális volt, ennek elszenvedői pedig a katonák, a tábornokok voltak, míg a politikusok emigrációban kerestek menedéket. Kivételt képez a birtokai alapján javarészt akár muravidéki származásúnak is tekinthető Batthyány Lajos miniszterelnök, illetve a zalai származású Csány László. Utóbbi a forradalom, az első felelős magyar kormány szinte második embereként a szabadságharc gazdasági hátteréről gondoskodott.

A rendezvény végén az előadók kifejtették, a brutális megtorlás ellenére a harcnak mégis volt eredménye, ez már nem egészen húsz esztendővel a forradalom után az osztrák–magyar kiegyezésben csúcsosodott ki.   

 

Koszorúzás Ljubljanában a Batthyány-emléktáblánál

Az Aradi Vértanúk Napja alkalmából Magyarország Ljubljanai Nagykövetsége és a József Attila Magyar Kultúregyesület tagjai október 4-én megkoszorúzták Batthyány Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke emléktábláját a ljubljanai várban. A megemlékezésen az egybegyűltekhez Szilágyiné Bátorfi Edit ljubljanai magyar nagykövet és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi parlamenti képviselő, az MMÖNK elnöke szólt, az alkalmi kultúrműsort a József Attila Kultúregyesület állította össze.

kmj

 

 

MCSi Design