kele
perec1
garas1
62. évfolyam
46. szám
Lendva 
2018. 11. 15..
kiscim4618
 

A kétnyelvűség érzékeny kérdései mindig felbukkannak

nemzetisegi4318Az Országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága október 18-án tartott első ülésén az emberjogi biztos 2017-es évi beszámolóját és a kétnyelvű ügyvitel megvalósításával kapcsolatos 2015–2018 közötti kormányintézkedésekről szóló beszámolónak szintén a tavalyi évre vonatkozó részét tárgyalták meg.

Vlasta Nussdorfer emberjogi biztos beszámolójának rövid ismertetésében – a beszámolót a képviselők és a nemzetiségi közösségek is már korábban kézhez kapták – hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi közösségek tagjai közül kevesen nyújtanak be kezdeményezést a biztoshoz, ez viszont nem azt jelenti, hogy a hivatala abban az illúzióban él, hogy ezen a téren nincsenek jogsértések. Vida Törnar Judit, a lendvai magyar önkormányzat elnöke, a muravidéki közösség képviseletében két dolgot emelt ki a beszámoló kapcsán: a nemzetiség nyelv használatának, illetve hiányos használatának kérdését a hivatalokban, azaz a törvényi előírások és a gyakorlat eltérését (a vezető munkahelyeken legalább B2-es fokozatú nyelvvizsga szükséges lenne), valamint a gyűlöletbeszéd egyre gyakoribb jelentkezését. A gyűlöletbeszéd kezelésének fontosságára – a 2019-es év a Muravidéken különösen érzékeny lesz – szintén felhívta a figyelmet Horváth Ferenc, a bizottság elnöke, valamint ezen irányelvek követése értelmében fogadta el a bizottság a biztosi beszámolóhoz adott javaslatait is.

A kétnyelvű ügyvitel megvalósításával kapcsolatos kormányintézkedéseket – a kulturális, az oktatási és az igazságügyi minisztérium, valamint a Nemzetiségi Hivatal beszámolói után – úgy a magyar, mint az olasz közösség viszonylag pozitívnak értékelte, azzal az együttes megjegyzéssel, hogy a gyakorlatban még sok a teendő. A törvények és az űrlapok fordítása a nemzetiségek nyelvére többnyire elkészült, a gond viszont továbbra is a magyar, illetve olasz nyelv használata, az alkalmazottak nyelvi kompetenciája. Horváth Ferenc szerint gond az is, hogy egyes minisztériumok nem is reagáltak a felhívásra, így bizonyos területeken még nem is kezdték el az intézkedéseket.

Ljudmila Novak (NSi) bizottsági tag nem támogatta a nemzetiségek törekvéseit, szerinte nem lehet feltételként meghatározni, hogy a hivatalokban dolgozó szlovén nemzetiségűek közül mindenki tudjon magyarul. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a kisebbség határozza meg, milyen nyelven beszéljen valaki. Ezen kívül – fejtette ki – gond a kétnyelvű oktatás is, hiszen nem ad választási lehetőséget.

A bizottsági tagok nem támogatták a felvetéseit, Vida Törnar Judit, majd Horváth Ferenc is válaszaikban elmagyarázták és megvilágították a nyelvi kompetencia növelésére irányuló javaslataikat a kétnyelvű területen. A bizottság határozatba foglalta, hogy megvitatta a kormányintézkedésekről szóló beszámolót.

„Az első ülés viszonylag jól sikerült. Volt ugyan egy kicsit élesebb hangnem – nyilatkozta Horváth Ferenc a nemzetiségi sajtónak –, s ezért is hívtam fel mindenkinek a figyelmét arra, hogy a nemzetiségi kérdés – beszélhetünk oktatásról, kultúráról, nyelvhasználatról – olyan kérdés, amely esetében, mielőtt nagyon hangos véleményt merünk formálni – különösen azok, akik ennek nem minden nap a tanúi, hiszen nem a kétnyelvű területem élnek – elvárnám, hogy mindenki meggyőződjön annak az állításnak a jogosságáról, amit mond. Ezért is javasoltam, hogy ebben a mandátumban két kihelyezett ülést tartsunk, egyet a Tengermelléken és egyet a Muravidéken, hogy a képviselők, akiknek a többsége talán még nem is járt a Muravidéken és nem ismerik testközelből a problematikát, meglássák, hogy nem minden olyan szép és olyan jól működő, ahogy talán azt egy-egy beszámolóból vagy miniszteri jelentésből vagy akár egy nem magyar lakó szemszögéből megismerte” – nyilatkozta Horváth Ferenc a nemzetiségi sajtónak.

 

Az Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának tagjai a 2018–2022-es mandátumban: Horváth Ferenc magyar nemzetiségi képviselő, a bizottság elnöke, Felice Žiža olasz nemzetiségi képviselő, a bizottság alelnöke, Nada Brinovšek (SDS), Boris Doblekar (SDS), Marijan Pojbič (SDS), Jerca Korče (LMŠ), Andreja Zabret (LMŠ), Marko Koprivc (SD), Ljudmila Novak (NSi), Matej Tašner Vatovec (Levica) és Mojca Žnidarič (SMC).

MCSi Design