kele
perec1
garas1
62. évfolyam
46. szám
Lendva 
2018. 11. 15..
kiscim4618
 

Tájházak – melléklet: Megőrizni és egyben élővé tenni

tajhaz4418A Muravidék magyarlakta területén 1997-ben nyílt meg az első tájház, a kapornaki néprajzi-helytörténeti gyűjtemény. Ezután szinte egy teljes évtizedet kellett várni, hogy 2006-ban Dobronakon megnyissa kapuit a Dobronoki György-ház, melyet szintén a falumúzeumok kategóriájába sorolhatunk.

Aztán – a sok kezdeményezés és törekvés ellenére, melyeket sajnos a gazdasági válság is hátráltatott – ismét tíz évnek kellett eltelnie, hogy a Muravidéken újabb lépések történjenek az épített és a tárgyi kulturális örökség ilyen jellegű megőrzése irányába. Ma, ha kissé túlzóan is fogalmazunk, „a tájházak fénykorát” éljük, hiszen a két említett ház mellett – az anyaország hathatós támogatásával – épül, illetve befejezés előtt áll a tájház Domonkosfán, a szentlászlói Alvárium hamarosan, a dobronaki Kézművességek Háza pedig már fogadja a látogatókat. Ezeken kívül a magyar közösség régi falusi portákat újít fel tájház jellegű programok megvalósításához Völgyifaluban és Radamosban, míg Felsőlakosban tavaly magánkezdeményezésben megnyílt egy falumúzeumi gyűjtemény. Jó lenne, ha minél előbb megvalósulna az a kezdeményezés is, hogy a muravidéki tájházak szövetségbe tömörüljenek és partnerként lépjenek fel.

Mellékletünkben Kapornakra, Domonkosfára, Szentlászlóra és Dobronakra kalauzoljuk el az olvasót. A szépen felújított épületekbe életet kell lehelni, hiszen tájházaink csak akkor érik el céljukat, ha az örökségünket őrzik és közben élővé is teszik azt. Szentlászlón és Dobronakon, melyeket ezúttal részletesebben mutatunk be, a projektvezetői munkakör létrehozása révén is egyre komolyabb program-elképzelések vannak. A lehetőségek skálája széles, tudjunk és merjünk élni ezekkel!

 

https://issuu.com/nepujsag/docs/tajhazak-melleklet2018

 

 

 

 

MCSi Design