kele
perec1
garas1
63. évfolyam
12. szám
Lendva 
2019. 03. 21.
kiscim1219
 

Szomszédszemle

cim0919Két nap leforgása alatt a Muravidéken járt Kövér László magyar házelnök, akit szlovén kollégája, Dejan Židan fogadott (képünkön), majd ljubljanai útjáról visszafelé Gulyás Gergely miniszter is találkozott a magyar kisebbség vezetőivel. A szlovéniai választások után a két szomszédos ország megerősítette eddigi jó kapcsolatait, ennek pedig többek között a két nemzet között hidat képező kisebbségek lehetnek a haszonélvezői – határon innen és túl.

 

 

Együtt az őshonos kisebbségek védelmében

 

A szlovén–magyar határmenti, vegyesen lakott területen, Lendván, illetve Felsőszölnökön találkozott a szlovén és a magyar parlament elnöke, Dejan Židan és Kövér László. Első ízben történt meg, hogy a két állam házelnöke egy napon látogatta meg a Rábavidéket és a Muravidéket. Mindkettő közjogi méltóság pozitívan értékelte a találkozót, a kisebbségek helyzetét. 

A magyar–szlovén viszony példa lehetne az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének európai szintű rendezésére, amit a két állam közös javaslatként vetne fel az Európa jövőjéről szóló vitákban – közölte a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László a sajtótájékoztatón, amelyet Dejan Židannal, a Szlovén Országgyűlés elnökével, illetve Magyar Janezzel, Lendva polgármesterével és a muravidéki magyar kisebbség képviselőivel folytatott beszélgetés előzött meg.

„Miután Európa lakosságának mintegy 10 százaléka őshonos nemzeti kisebbségként él, az ezzel kapcsolatos európai sztenderdek kialakítása nemcsak magyar kérdés, de Európának is az egyik legfontosabb kérdése” – mondta Kövér László.

A magyar politikus kiemelte: a rendszerváltozás után először szerveztek olyan látogatást, amelynek során egy napon keresik fel a szlovéniai magyar és a magyarországi szlovén kisebbségi közösséget. Magyarország szomszédságpolitikájában „hangsúlyos, ha nem a legfontosabb a határon túli magyar közösséggel való bánásmód, amit az adott ország tanúsít”, és hasonlóképpen nagy jelentőséget tulajdonít Magyarország a területén élő 13 nemzetiségnek, amelyek összekötő kapcsok az államok között – hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette: ezért is vetette fel, hogy ha túlleszünk az európai parlamenti választás „zaklatott időszakán”, akkor az Európa jövőjéről szóló vitákban közösen tehetnénk kezdeményezést, hogy alkossunk európai sztenderdeket az őshonos nemzeti közösségek kérdésének kezelésére.

Kövér László fontosnak nevezte, hogy Szlovéniával olyan közös projekteket valósítsanak meg, amelyek „az együttműködést szimbolizálják, de van gyakorlati értékük is”. Ide sorolta a közös történelmi forrásgyűjtemény létrehozását, illetve a magyar–szlovén és szlovén–magyar szótár elkészítését.

Dejan Židan szlovén házelnök a sajtótájékoztatón megemlítette: első magyarországi hivatalos látogatása idején vetette fel neki Kövér László, hogy közösen látogassanak el a két nemzeti közösséghez. Ez a továbbiakban állandó gyakorlattá fog válni. „Tudatában vagyunk annak, hogy a két ország között a két nemzeti közösség az összekötő kapocs, de ez nemcsak hangzatos szavakban nyilvánul meg, hanem a mostani látogatás is ezt példázza” – fogalmazott a szlovén házelnök. Jelezte, tárgyalásaikon megállapították: a magyar nemzeti közösség elégedett a helyzetével, de további közös projekteket várna. A közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a szlovén parlamenti elnök azt mondta: örülnének annak, ha minél több befektetés érkezne a Muravidékre és a Rábavidékre is. „Büszkék vagyunk arra, hogy most már a magyar gazdaságban is van annyi potenciál, hogy a magyar tőkét más országokban is be tudjuk fektetni”, ami az adott térségnek és a befektetőknek is hasznot hoz – emelte ki Kövér László. „Minél több gazdasági szál fűz össze bennünket, annál nagyobb lesz a bizalom, annál természetesebb, hogy együvé tartozunk, egymásra vagyunk utalva.”

Kövér László és Dejan Židan a lendvai sajtótájékoztató után ellátogatott a nemrég felújított Bánffy Központba, majd a Vas megyei Felsőszölnökre utaztak, ahol a szlovén nemzetiség képviselőivel találkoztak. Itt az anyanyelv megtartása, a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzése mellett a határ menti térségek gazdaságának megerősítéséről nyilatkoztak. Kövér László úgy fogalmazott, a Rábavidék fejlesztéséről szóló tervek már elkészültek és hamarosan a kormány asztalára kerülnek. Az anyanyelv megtartásán túl egy nemzeti kisebbség megmaradását az is szolgálhatja, ha az anyanyelv használata egy határmenti térségben a két ország gazdasági kapcsolatainak élénkülésével, helyi vállalkozók révén „gazdasági faktorrá” is válik – hangzott el. Dejan Židan szlovén házelnök úgy fogalmazott: az Országos Szlovén Önkormányzat és a térségi fejlesztési ügynökség együttműködésének köszönhetően olyan mintaprojektet sikerült kidolgozni, amely a határ mindkét oldalán hasznosítható elemeket tartalmaz és amelynek megvalósítása valóban erősíteni fogja a Rábavidék és a Muravidék gazdaságát is.

 

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben