kele
perec1
garas1
63. évfolyam
17. szám
Lendva 
2019. 04. 25.
kiscim1719
 

„Határon túlinak lenni egyfajta küldetés”

marckozp1219A lendvai magyarság hagyományosan a Kossuth- és Széchenyi-emléktáblák előtt tisztelgett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtt, majd a lendvai színházban következett a muravidéki központi rendezvény, amelyen Németh Zsolt külügyi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Mind a téren, mind a színházban a kétnyelvű iskolák tanulói és diákjai szerepeltek gazdag kultúrműsorral.

A Kossuth- és Széchenyi-emléktáblák előtti téren a lendvai magyarság március 15-i megemlékezése hagyományosan a himnuszokkal kezdődött, majd Vida Törnar Judit, az LMNÖK Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Először a reformkor szellemi vezéralakjait, Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost méltatta, majd a magyar himnusz megalkotójától, Kölcseytől a „haza minden előtt” sorokat idézte fel. Kifejtette, nem baj, hogy ma, a 21. században a haza néha szűkebb, néha pedig szélesebb területet jelent, a lényeg, hogy magunkénak érezzük, tudjuk, hogy kulturális, nemzeti és vallási megmaradása rajtunk is múlik. Az ünnepi szónok kitért Petőfire is, akit a két nagy hazafi mellé állított, mert lendületes beszédeivel, buzdító verseivel tömegeket tudott megmozgatni, így szimbolikusan igazi vezetővé tudott válni.

„Forradalmat csinált! Nem is akármilyent! A márciusi ifjak lelkesedése ragályos volt. Egy egész nemzet kelt fel az egyenlőség, szabadság és testvériség jegyében. Erősen bíztak abban, hogy változtatni tudnak. És igazuk lett, a forradalmat a szabadságharc követte. Ez akkor is tizenhét dicső hónap marad a nemzet életében, ha az ellenfél túlerejének köszönhetően fegyverletétellel ért is véget” – zárta múltidéző gondolatait az LKMNÖK vezetője, majd áttért a jelenre, amelyet véleménye szerint merész stratégiával, a megfelelő emberek kinevelésével tudunk csak megnyerni, mert a közösen eltervezett jövőnk lesz a záloga annak, hogy még száz év múlva is tudjunk itt magyarul emlékezni. „Tudással felvértezve sokkal nagyobb esélyünk lesz a jövőt úgy alakítani, hogy kedvező legyen számunkra, unokáink számára” – ezzel a gondolattal zárta beszédét Vida Törnar Judit.

 

 

Az ünneplő közönséget üdvözölte Lendva Község polgármestere, Magyar Janez is, aki kifejtette, a Muravidéken előnyünkre tudtuk fordítani a múltat, így lett Lendva és tágabb vidéke a nemzetiségek találkozóhelye. A történelmi sors hol egyik, hol másik országba, államba sodort bennünket, az Európai Uniónak köszönhetően viszont már nem fontosak a határok. „Mindannyian, tekintet nélkül a hovatartozásra nyelvünkkel, kultúránkkal, hagyományainkkal gazdagítjuk a vidéket. Fontos hangsúlyozni, hogy az itt élő nemzetek között a béke és az egyetértés nem, összefogással úgy tudtuk és tudjuk építeni közös jövőnket, hogy mindenki megélhetése adott legyen” – zárta köszöntőjét Magyar Jenez polgármester.

Az ünnepi beszédek után Szőke Krisztina előadásában elhangzott a Szózat, majd az emléktáblák koszorúzásával véget ért a megemlékezés a téren.

A lendvai színházban tartott központi ünnepségen a himnuszok elhangzása és a díszvendégek köszöntése után Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke mondott elsőként ünnepi beszédet. Bevezetőjében a szabadság és a béke megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, visszaidézve az elmúlt 171 év azon pillanatait, amelyekben ezek nem voltak adottak, majd kitért a zömében kisebbségi sorsban túlélt 20. századra, amelynek minden keserűsége mellett meg tudtunk maradni magyarnak, békés együttélésben a szlovénokkal és más nemzetiségekkel. „A jövőben is nyíltan szeretnénk magyarként megélni a hétköznapjainkat. Abban reménykedünk, hogy Szlovénia ezt tiszteletben tartja és megmaradásunkat lehetőségei szerint támogatja, hiszen Szlovénia állampolgárjaiként nem vagyunk mi senkinek sem az ellenségei.” Horváth Ferenc elmondta, határon túlinak lenni egyfajta küldetés, különösen azon sokunk számára, akik nemes célként éljük meg anyanyelvünk és kultúránk megőrzését. A muravidéki csúcsszervezet elnöke kittért arra is, hogy szlovén–magyar viszonylatban gyakorlatilag nincs nyitott kérdés, az esetleges nézeteltérések pedig szerencsére nem nyomtak bélyeget a kisebbségi kérdésre. „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn” – emelte ki Széchenyi szavaival élve Horváth Ferenc, hiszen a múlt értelmét a jövőbeli cselekvéseink határozzák meg. Hangsúlyozta, a muravidéki magyar közösség ma olyan egységes, mint már régen nem volt, ennek ellenére szavai szerint muravidéki magyar jövő csak akkor lesz, ha a mai fiataloknak úgy tudjuk átadni őseink örökségét, hogy ők is büszkén vállalják azt, és ha eljött az ő idejük, adják tovább a következő generációknak. Horváth Ferenc kitért arra is, hogy bár lélekszámát nézve a muravidéki magyar közösség a legkisebb, az összmagyar kultúra szerves részévé tudott válni, ennek pedig legszebb példája Bence Lajos elismerése, aki Budapesten a napokban átvette a József Attila-díjat. A szakma is elismerte tehát, hogy Bence Lajos nemcsak a Muravidék, de az egész Kárpát-medence legjobb költőinek, irodalmárainak egyike. Az elnök egyben gratulált a jelenlévő Bence Lajosnak a rangos díjhoz, akit hangosan ünnepelt a színházban egybegyűlt közönség is. 

Horváth Ferenc után Németh Zsolt külügyi államtitkár osztotta meg gondolatait a muravidékiekkel. A reformkor vívmányait felidézve hangsúlyozta, a szabadság kivívásában nemcsak a honvédeknek, hanem Petőnek, a költőnek is megkerülhetetlen szerepe volt. „Szerelmi lírája a hazája iránt” felért Gábor Áron rézágyújával – mondta Németh Zsolt. „A magyar nép ma újból hatalmas kezd lenni – hosszú évtizedek rabsága után lépésről lépésre szerezzük vissza a szuverenitásunkat, építjük vissza honvédelmünket, fejlődünk és erősödünk. Magyarország erősödése kisugárzik a környezetére is. Érezni lehet a Muravidéken is, hogy milyen az, ha egy erős anyaország áll az itt élő magyarok mögött” – mondta a magyar államtitkár, aki a folytatásban a magyar állam céljairól beszélt. Kifejtette, az erősödő Magyarországnak fontos Európa. 1848-ban a Népek Tavasza Európa Tavasza is volt, fejlettebb, modernebb, demokratikusabb, polgáribb, szabadabb, egyenjogúbb lett a kontinens. „Ma, amikor a nemzeti érzés reneszánszát éli Európában, ugyanezt sokan elvitatják Európa népeitől. Mi ebben vitatkozunk, a nemzetekben erőforrást látunk: sok stabil állam adja ki a stabil Európát, amely állja a történelem viharait. Ha van európai jövő, akkor azt a nemzetek Európájának nevezik!” Németh Zsolt államtitkár kifejtette, az erősödő Magyarországnak Európa mellett különösen fontos Közép-Európa, a saját régiója, ahol leginkább értjük és ismerjük egymást. „Erős Közép-Európát akarunk teremteni, és ebben számítunk Szlovéniára és a szlovéniai magyarokra. Nem engedünk a 48-ból! Rendületlenül!” – e szavakkal fejezte be ünnepi beszédét Németh Zsolt külügyi államtitkár.

Az ünnepi beszédek után Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország szlovéniai nagykövete felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz írt ünnepi köszöntőjét, majd a kétnyelvű muravidéki iskolák kulturális műsorával ért véget az ünnepség.
 
 
 
MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben