kele
perec1
garas1
63. évfolyam
17. szám
Lendva 
2019. 04. 25.
kiscim1719
 

Probléma, hogy magyar?

sns1319A közelmúltban, február végén, majd március közepén is a Szlovén Nemzeti Párt (SNS), vagyis két parlamenti képviselőjük által jóformán közvetlen támadás érte a muravidéki magyarságot. Tény és való, mindkettő SNS-es képviselő a munkáját végzi, amikor írásban kérdéseket tesz fel, első esetben az oktatási miniszternek, második esetben a szlovén kormánynak, kérdés azonban, hogy az irományokban feltett állítások és tényként elkönyvelt hazugságok nevezhetők-e másnak, mint nyílt nacionalizmusnak, méghozzá a legrosszabb fajtájának, amely már-már súrolja a sovinizmus határait. Az igencsak érzékeny muravidéki multietnikus, multikulturális környezetben ez súlyos gondokat okozhat, különösképpen, ha ezeket a megnyilvánulásokat még a helyi, regionális szlovén sajtó is megtámogatja vagy akár megelőzi. Sajnos volt rá példa, nem is egy ízben.

Az első, még februárban megfogalmazott és tartalmában kevésbé támadó levelet a megválasztásakor masszázsszalon tulajdonlásáról elhíresült Lidija Ivanuša (SNS) képviselő tette fel az oktatási miniszternek, a levélben megkérdőjelezve a kétnyelvű oktatási modellt, amelyben szerinte a szlovén gyermekek jogai károsodnak, mert minden tantárgynál mindkettő nyelven folyik az oktatás, illetve a tankönyvek is két nyelven íródtak meg. Felteszi tehát a kérdéseket, hogy egy szlovén miért nem tanulhat saját nyelvén, megváltoztatja-e a miniszter a kétnyelvű oktatási modellt, illetve a szomszédos országokban is hasonló intenzitással folyik-e a szlovén nyelv oktatása? A miniszter számunkra megnyugtató, a kétnyelvű oktatás lényegét felölelő válaszában az alkotmányra és a vonatkozó törvényekre hivatkozva elhárítja a finoman mondva negatívizmussal teli kérdéssorozatot.

A második, március 13-án kelt levélben Jani Ivanuša (SNS) képviselő a kormánynak tesz fel kérdéseket a Muravidéken folyó állítólagos tervszerű magyarosítás tárgykörben. A képviselő úgy fogalmaz, a Magyarországgal határos vidéken a helyzet több szempontból is aggodalomra ad okot. Véleménye szerint probléma, hogy a vidéken a különböző szervezetek és intézmények vezetőinek a zöme magyar, ahogy az is, hogy a lendvai „kultúrotthon” magyar intézménynek számít és Lendván a szlovénok nem rendelkeznek helyiséggel, ahol alkothatnak. Probléma véleménye szerint az is, hogy a jelenlegi lendvai polgármester Orbán Viktor meghosszabbított keze, és így megnyílik a lehetőség a magyar ingatlanvásárlásokra a térségben, egyébként pedig a polgármester nagybácsija a mezőgazdasági területek többségi tulajdonosa is. Probléma az is, hogy az alpolgármester is magyar, illetve gond az is, hogy a magyar mezőgazdasági, vállalkozói támogatásokat csak magyarok kaphatják. Csatlakozva párttársához a képviselő is rossznak tartja, hogy a szlovénoknak is kötelező az oktatás magyar nyelven, valamint gondnak említi azt is, hogy a kétnyelvű területen számtalan munkahelyi kiírás megköveteli a magyar nyelv tudását, sőt véleménye szerint inkább azt, hogy a jelölt magyar legyen, így azt kérdezi a kormánytól, mit tesz annak érdekében, hogy az új munkahelyi kikiírásoknál a szlovén állampolgároknak legyen előnyük!!!

Az irományra még nem érkezett hivatalos válasz a kormánytól, de biztos vagyok benne, hasonlóképpen, mint az első esetben, megnyugtató lesz számunkra. Addig is annyit azért szükségesnek tartok nyugtázni, a képviselő biztosan nem járt Lendván és környékén, az informátorai, az aggódó állampolgárok, akikre egyébként hivatkozik a levél elején, egyszerűen hazudnak. Ugyanis nem tudok olyan munkahelyi kiírásról, ahol azt követelik, valaki magyar nemzetiségű legyen, olyanról azonban igen, ahol elvileg kötelező lenne kiírni a magyar nyelv tudását, de ezt nem teszik. Nem tudok olyan támogatásokról sem, amelyeket csak magyarok kapnának, hanem a vegyesen lakott terület polgárai. Nem tudok arról sem, hogy a lendvai színházban, könyvtárban vagy bármilyen közintézményben bármilyen szempontból hátrányba kerülne a szlovén nyelv. Továbbá nem tudok olyan oktatási intézményről sem, ahol a szlovén nyelv hátrányba került volna, sőt! Nem tudok olyan munkahelyi kiírásról sem, ahol magyar állampolgároknak lett volna előnyük a szlovén állampolgárokkal szemben. Talán a képviselő nem tudja, hogy a muravidéki magyarok rendelkeznek szlovén állampolgársággal?

És a végére: a muravidéki magyarság nemsokára 100 éve él kisebbségben, száma ebben az egy évszázadban nagyjából a tizedére csökkent. Az asszimiláció, vagy ahogy a képviselő fogalmazná, „elszlovénosítás” hol esetleges, hol tervszerű is volt, így ezen folyamatok ellensúlyozását – amelyet a magyar mellett támogat a szlovén állam is – nevetséges elmagyarosításnak nevezni. Vagy talán már az is, hogy így megtizedelve meg akarunk maradni, az tervszerű elmagyarosítás?
 
MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben