kele
perec1
garas1
63. évfolyam
37. szám
Megjelenés:
2019. 09. 12.
kiscim3719
 

Pannon sorsok és emberek

cim2219Megjelent Göncz László történész legújabb mélyinterjú-kötete Emberek a pannon végeken címmel, melyben 27 sorsot tár elénk az egykori jugoszláv–magyar határ mentéről, a sorsdöntő időkről, a muravidéki magyarság elszakítottságáról. A kötet felépítése, a sorsok szintézise egyfajta drámaként is felfogható, képet festve az adott korszakról. Az érzelmek pedig – melyeket ez a műfaj megengedhet magának – csak hitelesítik a dolgokat. Fotónkon Göncz László és Gyurácz Ferenc, a szombathelyi Magyar Nyugat kiadó vezetője a bemutatón.

 

 

Sorstörténetek a mélyinterjúkból

 

goncz k2219Május 23-án mutatták be a Lendvai Könyvtár és az MNMI közös szervezésében Göncz László Emberek a pannon végeken címmel megjelent új kötetét. A szombathelyi Magyar Nyugat kiadónál megjelent könyvet a kiadó vezetője, Gyurácz Ferenc irodalomtörténész ajánlotta a közönség figyelmébe.

A házigazdák nevében Halász Albert, a könyvtár igazgatója és Soós Mihály, az MNMI igazgatója köszöntötte a szép számú közönséget, majd Gyurácz Ferencnek adták át a szót, aki a könyv jellegéről beszélt, majd a kisebbségi létet tanulmányokban és szépirodalmi művekben is feldolgozó szerzőnek az oral history által feltárt sorstörténeteire tért át. A jelen kötetben – mely egyenes folytatása a korábban megjelent, Egy peremvidék hírmondói című kötetnek – szintén a megpróbáltatásokkal teli 20. század hatalomnak alárendelt kisembereit, ezek kiszolgáltatott helyzetét mutatja be. A kötet felépítése egyfajta drámaként is felfogható, melynek egyetlen nap, az 1941-es virágvasárnapi magyar bevonulás képezi a csúcspontját. Ez az a nap, amikor a trianoni tragédia után ismét „szabadabb szelek” kezdtek fújdogálni a Muravidéken.

Gyurácz Ferenc a muravidéki irodalom és a szerzők ismeretének tükrében a közönséghez fordulva azt kérte, hogy legyenek nagyon büszkék az itteni szellemi élet munkásaira, hiszen arányaiban ennyi helyben született alkotó a környező országok kisebbségi közösségei közül sehol nem található. Magát Göncz Lászlót a „nagyon szorgalmas” alkotók sorában említette.

Az est befejező részében nem lehetett kitérni a magyarság jelenlegi helyzetének a taglalása elől, melyet egyszerre lehet irigylésre méltónak, ugyanakkor a nagy várakozások előttinek is nevezni. Göncz László úgy érzi, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy aggodalomra ne legyen okunk, hiszen a 90-es évek nagyon nehéz próbálgatásaiból született intézményalapítási és más eredmények sem értek be a kellő mértékben. Az uniós csatlakozással a kisebbségi kérdések mintha kikerültek volna nemzetközi színtéren a korábban érdeklődésre számot tartó problémák köréből (őshonos kisebbségi státusz), sokszor süket fülekre találnak.

A jól látogatott esten az egykori és a jelen kötetben szereplő, még köztünk élő tanúságtevők is jelen voltak, akikből – sajnálattal állapította meg a szerző – egyre kevesebb van, az első világháborút megéltekből pedig mára alig akad. Nekik és a kötet támogatóinak is köszönetet mondott a szerző, valamint Meszelics László grafikusnak a kiváló borítótervért.

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben