kele
perec1
garas1
63. évfolyam
49. szám
Megjelenés:
2019. 12. 05.
kiscim4919
 

Nyelve(in)k világa konferencia Mariborban

nyelvkonf4919A Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara (FF UM) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke november 21-én az alsóőri székhelyű Imre Samu Nyelvi Intézettel közösen konferenciát szervezett Nyelve(in)k világa – Magyar nyelv és kultúra a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken címmel. A konferenciát a magyar nyelv napja megünneplése alkalmából szervezték a tanszék könyvtárában.

Dr. Rudaš Jutka tanszékvezető köszöntőjében és a konferenciára való felvezetésében elmondta, hogy a magyar nyelv megőrz

ése a kétnyelvű léthelyzetben a kultúraköziség egyik alapvető feladata, hiszen a kétnyelvűségben észlelhető a kulturális minták eltérése és hasonlósága is. Ez a felismerés új szempontokat hoz létre és feltételezi a másság elfogadását, de egy világviselkedési mintát is megkövetel.

Dr. Kolláth Anna, a tanszék nyelvésze a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat muravidéki anyagairól tartott előadást, amelynek keretében átfogó képet adott a nyelvi határtalanítás (detrianonizáció) folyamatáról, amely a külső régiók sajátságos szókincselemeinek megismertetésével a magyar–magyar kommunikációt erősíti. Szerinte a nyelv változása nem tekinthető romlásnak. A szlovén szavak bevitele a magyar nyelvbe, annak használata szimbolikus és gyakorlati jelentőségű. Ezek az államnyelvi eredetű kölcsönszavak az összmagyar nyelv legitim elemeiként az online magyar–magyar szótárban gyűlnek, rögzülnek, hogy forrásai lehessenek más szótáraknak is.

Dr. Gaál Péter magyar nyelvi lektor a nyelv- és szótárhasználatról tartott előadásában a Maribori Egyetem lektori óráinak tapasztalatait vette alapul. Szólt a magyar nyelv idegen nyelvként tanulásának a nehézségeiről, az egyetemi hallgatók eltérő magyar nyelvi szintjeiről, a kapcsolódó magyar kultúra jelentőségéről, amely hozzájárul a fiatalok magyar nyelvű értelmiségivé válásához. Ezen kívül beszámolt a közönségnek magyar–szlovén szótárhasználati kutatásainak az eredményeiről, nevezetesen az online és hagyományos szótárak használatáról is.

Dr. Szoták Szilvia, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat és az Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke „A nyelv és a gazdaság viszonyáról kisebbségi létben” címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta a nyelvi tájképek aktualitását a 21. század nyelvészetében, majd felvázolta azokat a nyelvi vizsgálatokat, amelyek a múlt század 60-as, 70-es, 80-as és 90-es éveiben voltak meghatározóak. A 90-es években kezdett kialakulni és ma is fontos kutatási irányzat a gazdasági aspektus kutatása a magyar nyelvben, amely a turizmus és az idegenforgalom területére összpontosul. Nyelvészként hangsúlyozta, hogy a nyelv nemcsak identitás, kommunikációs eszköz, hanem közjó is, amely Kazinczy óta érvényes, de a mai globális világban még erőteljesebben érvényesül ez a szempont, hiszen a nyelvnek van piaci értéke is, a többnyelvűség pedig előny a munkaerőpiacon. A gazdasági érdek fölülírja a politikai és egyéb érdekeket is, ezért a nyelv státusza is megváltoztatható.

Dr. Rudaš Jutka tanszékvezető a magyar–szlovén komparatisztikáról adott elő, a fordításirodalom aspektusából szemlélve a témát. Előadása keretében szólt az irodalmi többrendszerűségről és a Vilenica Nemzetközi Irodalmi Díj jelentőségéről Szlovéniában 1986-tól napjainkig, amely hozzájárult a kortárs magyar irodalom népszerűsítéséhez a szlovén irodalomban, hiszen ezen alkalmakra számos magyar kortárs író, költő műveit fordították le szlovén nyelvre. Véleménye szerint, amikor létrejön a műfordítás, akkor nemcsak a nyelvet fordítják le, hanem a nyelv által megjelenített kultúrát is. A műfordításban felszínre kerülnek a problémák és a toposzok, a kulturális reáliák, amelyek egy adott nemzetre és annak a nyelvére vonatkoznak. Az irodalomtörténész Esterházy Péter Harmonia Cealestis című könyvének szlovén műfordításából hozott példákat az előadásában, és ebből kiindulva adott szómagyarázatot arra, hogy mi van és mi nincs jelen a magyar és a szlovén nyelvben, amikor a műfordítás folyamatában a műfordítóknak választaniuk kell az adott nyelvek szókincséből. Ezen kívül kiemelte Esterházy szójátékait és azok nehezen fordíthatóságát a szlovén nyelvben.

Két egyetemi hallgató is előadott a konferencián. Zakocs Barbara MA II. magyar–szlovén szakos egyetemista körképet adott az apátistvánfalvi szlovén nyelvi kultúráról, kiemelve a szlovén nyelvhasználat trendjeit és a kétnyelvűség jelentőségét a település általános iskolájában. Horvat David BA III. magyar–földrajz szakos egyetemista pedig a tájszavakról tartott előadást és azok használatáról Dobronak magyar nyelvében. Mindkét téma fontos a rábavidéki szlovén és a muravidéki magyar nyelv használata, további művelése, anyanyelvápolása és fejlődése tekintetében.

A konferencia kötetlen beszélgetéssel zárult, amelynek keretében a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. E sorok írója is részt vett a konferencia vitájában, s elmondta véleményét az előadott témákkal kapcsolatosan. A magyar nyelv napját ezzel a konferenciával ünnepelte meg a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke.

Zágorec-Csuka Judit

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben