kele
perec1
garas1
64. évfolyam
47. szám
Megjelenés:
2020. 11. 26.
kiscim4720
 

„Borda” vagy egyszerű többségi rendszer?

valaszt4320Már csak néhány hónapja maradt a parlamentnek, hogy eleget tegyen az Alkotmánybíróság határozatának, miszerint Szlovénia jelenlegi választási rendszere nem felel már meg az alkotmányos normáknak, és ennek nyomán a hiányosságokat megszüntesse – leginkább azt, hogy egyes képviselőket jóval kevesebb szavazattal választanak meg, mint másokat. Változások lehetnek a nemzetiségi parlamenti képviselők megválasztásában is. 

Az ügy megoldásában a köztársasági elnök koordinálása mellett már több körben is tárgyaltak a parlamenti pártok; végleges megoldás sajnos még nincs jelenleg a láthatáron, de kirajzolódni látszanak a lehetséges megoldások. Az egész igencsak leegyszerűsítve egy kérdésen múlik: a parlament, vagyis a parlamenti pártok, képviselők nagyobb szerepet szánnak-e a polgároknak, hogy az eddigiekhez képest nagyobb befolyásuk legyen a konkrét képviselő megválasztásában vagy sem.                 

Az Alkotmánybíróság még 2018 decemberében úgy döntött, hogy a Szlovénia önállósulása óta eltelt 26 esztendőben túl nagyok lettek a különböző választási körzetek közötti eltérések, ugyanis a legnagyobb és a legkisebb között négyszeres a különbség, emellett pedig a választási körzetek már nem felelnek meg a közben megalakult községek határainak sem.   

A nyilvánosság előtt erre eddig kettő megoldás fogalmazódott meg. Az első szerint a választási körzeteket úgy kellene átszabni, hogy nagyjából azonos számú választópolgárral rendelkezzenek és egyben megfeleljenek a községi határoknak is. A másik szerint a választókörzetek teljes egészében megszűnnének, maradna a jelenleg is meglévő nyolc választási egység, a választópolgár pedig úgynevezett preferens vagy elsőbbségi szavazattal konkrét személyre szavazna egy pártlistán belül. A körzetek megszüntetéséhez a parlament kétharmados többségére, vagyis 60 képviselőre, míg a körzetek határainak átszabásához csak egyszerű többségre, vagyis 46 szavazatra lenne szükség a 90 fős országgyűlésben.

A körzetek határainak átszabása azonban igencsak veszélyes lehet, sok bajt okozhat a terepen, ahogy a képviselők között is. Természetesen érzékeny témáról van szó, és nem csoda, hogy eddig nagyobb módosításokat meg sem kísérelt tenni a törvényhozás. A jelenlegi állás szerint, legalábbis a parlamenti pártok hivatalos nyilatkozatai alapján inkább a körzetek megszüntetése és a már említett elsőbbségi szavazat bevezetése az esélyes.

A körzetek megszüntetése és a legnagyobb valószínűséggel a relatív preferens szavazat bevezetése nagy változásokat hozhat a parlament összetételében, különösen, ha az említett küszöb elég alacsonyra lesz állítva – szakértők szerint mindenképpen alacsonyabbra kellene tenni, mint az európai választásokon van –, mert így egyértelműen a polgárok döntenek majd az egyes pártlisták sorrendjéről, tehát merőben máshogyan kell majd viselkedniük a politikusoknak is. Egy konkrét példa: a jelenlegi, Ptujig húzódó választási egységben 11 képviselőt választanánk, így mindegyik párt 11 fős listát jelöltetne, a preferens szavazatokkal pedig a polgárok döntenének arról, ki kerül egy listán lejjebb vagy éppen feljebb, illetve végső soron a parlamentbe. Jelenleg erről inkább a pártok döntenek.

A végső megoldás természetesen még igencsak messze van, és még az is megtörténhet, hogy teljesen más megoldás születik. A jogászok szerint a legrosszabb az lenne, ha nem születne semmilyen módosítás, mert a soron következő parlamenti választások eredményének legitimitása is megkérdőjelezhető lesz ebben az esetben, ami semmiképpen sem tenne jót a szlovén demokráciának.

 

A magyar nemzetiség még nem döntött

Az említett módosítások kevésbé, de mégis érintik a nemzetiségi parlamenti képviselők választását is, ezek a választások ugyanis már most is többségi rendszerben történnek, a kérdés esetleg a jelenleg érvényes pontozáson alapuló, úgynevezett Borda-rendszer meghagyása, illetve megszüntetése lehet.

Az országgyűlés egyébként idén még március elején próbálkozott az új választási törvénnyel, de három szavazat hiányában megbukott (57 szavazatot kapott 60 helyett). Akkor többek között Horváth Ferenc magyar nemzetiségi képviselő is tartózkodott a szavazástól, annak ellenére, hogy az elképzelést előzetesen támogatta. Kifejtette, azért, mert a magyar közösség álláspontja megosztott, így arra vár, hogy minden községi magyar önkormányzat alakítson ki álláspontot, illetve a csúcsszervezet tanácsa döntsön a kérdésben. Ez még mindig nem történt meg, illetve a lendvai és a dobronaki magyar önkormányzatok egyértelműen az egyszerű többségi rendszer mellett döntöttek, tehát a jelenlegi „Borda”-rendszer megszüntetése mellett, míg a Sal községi önkormányzat éppen fordítottan, a jelenlegi rendszer megtartása mellett szavazott. A hodosi és a maráci önkormányzatok még nem döntöttek az ügyben, de valószínűsíthető, hogy a tanácstagok inkább a „Borda” mellett álnak majd ki. Ismerve a szavazati arányokat a csúcsszervezetben, a lendvai és a dobronaki tanácstagok szavazatai elegendők a „Borda”-rendszer megszüntetéséhez, de természetesen a kérdés ennél jóval bonyolultabb, ugyanis újra megoszthatja a muravidéki magyarságot, illetve a „Borda” melletti képviselői kiállás megoszthatja a magyar és az olasz közösséget is, utóbbi ugyanis eddig egyértelműen az egyszerű többségi rendszer mellett állt ki.

 

 

MCSi Design