kele
perec1
garas1
65. évfolyam
18. szám
Megjelenés:
2021. 05. 06.
kiscim1821
 

Kétnyelvű a gyerekem?! (2): Napi szinten két nyelven

ketnyelvu4920Dr. Csiszár Rita „Kétnyelvű a gyerekem?!” című előadásának első részében a sikeres kétnyelvűségre nevelésről és a kétnyelvűséget megnehezítő tényezőkről beszélt. Az előadás második részében, amely ismét online úton volt elérhető, a kétnyelvűség előnyeiről és bizonyítottan pozitív hatásairól esett szó.

A kétnyelvűség (függetlenül az adott nyelvpártól) a gyermek fejlődésének számtalan területére pozitív hatással van – még olyanokra is, amelyek első látásra nincsenek is kapcsolatban vele. De ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy a kétnyelvűség előnyei csak akkor mutatkoznak igazán, ha a gyerek napi szinten használja mind a két nyelvet. És melyek ezek az előnyök? Először is a kétnyelvűség pozitív hatással van a gyerek szociális viselkedésére. A gyerek ugyanis a két (vagy több) nyelv használata során különböző nyelvi és kulturális hátterű emberekkel találkozik, különböző értékrendeket ismer meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy empatikusabb, elfogadóbb, nyitottabb legyen. Gondolkodása rugalmasabbá válik, kevesebb előítélettel bír, valamint könnyebben kommunikál és sikeresebb az idegen nyelvek tanulásában. A másik fontos pozitív hatás a nyelvi tudatosság – már egy hároméves gyerek pontosan tudja, hogy a szűkebb környékén belül kivel milyen nyelven beszélhet. Ehhez meg kell tanulnia félretolni azt a nyelvet, amelyiket pont nem használja, ami nagy kihívást jelent számára és egyben valódi agytornának számít. A 4–5 éves gyerekek már képesek rendszerként szemlélni a nyelvet (beszélnek róla, összehasonlítják őket), így hamar rájönnek arra, hogy az adott tárgy és az elnevezés kapcsolata véletlenszerű – ez a felismerés csírákban már magában hordozza az elvont gondolkozás képességét. Az említett hatások az évek során áttevődhetnek a nem nyelvi területekre is.

Amint az előadásban elhangzott, a családon kívül a kétnyelvű oktatási intézményeknek is nagy szerepe van gyerekünk kétnyelvűségének kialakításában. Szakemberek szerint a kétnyelvű gyerek számára minden szempontból a kétnyelvű tanintézmény az ideális oktatási forma – ahol mindkét nyelvet egyaránt használhatja, ahol egyik nyelv tanulása sem megy a másik rovására. Ha a kisebbségi nyelv tannyelvként jelenik meg az iskolában, identitásformáló hatása is van, ami – mint tudjuk – fontos egy kisebbség megmaradása és fejlődése érdekében.

A nyelvkeverés vagy kódváltás – amikor a gyermek ugyanazon a megszólaláson belül mindkét nyelvet használja – természetes velejárója a kialakulóban lévő kétnyelvűségnek, különösen akkor, ha a gyerek párhuzamosan tanulja a két nyelvet. A jelenség nem kiküszöbölhető teljes mértékben és normális is, hogy alkalmanként mind a két nyelvet használjuk. Mit kell (vagy egyáltalán kell-e) bármit tenni ilyen esetekben? Fontos megfigyelni, mikor él a gyerek ezzel az eszközzel és mennyire keveri a nyelveket.

Ha jót akarunk a gyerekünknek, akkor nagyon fontos arra törekednünk, hogy mindkét nyelvet korának megfelelő szinten ismerje, beszélje – emelte ki az előadó. Mind szülőként, mind pedagógusként tisztában kell lennünk a saját nyelvi viselkedésünkkel, amellyel nagyon is tudunk hatni a gyereknek a nyelvtudására és nyelvkeverésére. „Ha minden esetben elfogadjuk a ’hibás’ nyelven jövő választ, sőt mi is áttérünk vele a másik nyelvre, akkor – a különböző nemzetközi felmérések tanulsága szerint – idővel a gyerek nem csak egyre több környezetnyelvi szót sző majd bele a magyar beszédébe, hanem egyre ritkábban fogja használni a magyar kisebbségi nyelvet” – mondta zárásul dr. Csiszár Rita. 

 

 

MCSi Design