Megjelent: 2019. április 17. Írta: Dr. Gaál Péter

Bizonyára mindannyiunk számára ismerősen cseng Maugli vagy éppen Tarzan neve, akik a (kitalált) történet szerint India, illetve Afrika dzsungelében nevelkedtek, szüleiket, családjukat vadállatok helyettesítették, vadállatok módjára éltek, majd miután kapcsolatba léptek embertársaikkal, elsajátították az emberi nyelvet és többé-kevésbé az emberi társadalomba is beilleszkedtek. De szintén ebbe a sorba illeszthető a magyar Hany Istók legendája is, akinek alakját még Jókai Mór is megidézte a Névtelen vár című regényében.

Bővebben...

Megjelent: 2019. március 20. Írta: Dr. Gaál Péter

A Muravidéken – az itt élők egy részének speciális, kétnyelvű helyzetéből adódóan – talán furcsának tűnhet, de a világ egy jelentős részén (főként Európában és Észak-Amerikában) az emberek nagy hányada abban a hitben él, hogy a két/többnyelvűség valamiféle ritkaság, a „normálistól” eltérő állapot. Leegyszerűsítve a dolgot: úgy gondolják, hogy az egy-egy adott országon belül élő lakosok zömében csak egy bizonyos nyelvet beszélnek, tehát egynyelvűek.

Bővebben...

Megjelent: 2019. február 20. Írta: Dr. Gaál Péter

A nyelvről való gondolkodás, a nyelvvel való foglalkozás nem csak a nyelvészek kizárólagos joga. Eltérő mértékben ugyan, de a nyelvet használóknak – tehát tulajdonképpen minden embernek – vannak bizonyos elképzelései, nézetei a nyelvekről vagy éppen a saját anyanyelvéről. Ezzel a jelenséggel önmagában természetesen semmilyen probléma nincsen. A „laikus nyelvészkedés” az idők során azonban kitermelt néhány olyan állítást, amelyet sokan tényként kezelnek, annak ellenére, hogy a nyelvtudomány azokat már többször megcáfolta vagy éppen folyamatosan cáfolja. Egy ilyen példa az említett tévhitek közül a primitív és a fejlett nyelvek közti különbségtétel.

Bővebben...

Megjelent: 2019. január 16. Írta: Dr. Gaál Péter

Talán nem nagy merészség kijelenteni, hogy az iskolai nyelvtanórák általában nem tartoznak a tanulók kedvenc tanórái közé. Ennek egyik oka az lehet, hogy a magyar nyelv helyesírási szabályainak elsajátíttatása elsősorban a nyelvtanórák feladata, és bizony ehhez a területhez sok esetben nem a legkellemesebb emlékek fűzik a jelenlegi vagy a hajdani diákokat. (Hogy miért van ez így, az akár egy külön cikk témája is lehetne.) A helyesírás azonban – kisebb vagy nagyobb mértékben – végigkíséri életünket, nem szabadulunk meg tőle az iskolai bizonyítványunk átvétele után sem.

Bővebben...

Megjelent: 2018. november 21. Írta: Dr. Gaál Péter

A Szlovén Köztársaság Tudományos Kutatásokért Felelős Intézete és Oktatási Minisztériuma 2015-ben – több intézmény együttműködésével – indította útjára a KOMASS elnevezésű szótárprojektet, melynek célja egy új magyar–szlovén szótár megalkotása. Jelenleg a szótár online változata készül, hagyományos papíralapú változat kiadásáról egyelőre nincsen szó. Ez utóbbi tény sokaknak talán meglepő lehet, napjaink szótárkiadási tendenciáit figyelembe véve azonban egyáltalán nem számít kuriózumnak.

Bővebben...

Megjelent: 2018. szeptember 12. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Folytatjuk a pénzérmék előző részben megkezdett történetét. A máriás garas (németül: Mariengroschen) a 16–19. század során vert alsó-szász pénzérme volt. Neve onnan ered, hogy eredetileg a gyermek Jézust tartó Szűzanya szerepelt az érméken. A 16–17. században a városok és a hercegek által létrehozott garas-rendszer helyébe a máriás garas lépett. Egy tallér 36 máriás garast, egy máriás garas 8 pfenniget ért. Máriás garasokat gyakran még színezüstből is vertek.

Bővebben...

Megjelent: 2018. augusztus 08. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Európa államainak pénzverése a középkortól kezdve három nagy korszakkal jellemezhető: (1) dénárperiódus, a középkori pénzverés kialakulásától a 13. század végéig, (2) garasperiódus, a 14–15. században, (3) tallérperiódus, a 16–19. században, az ekkor kialakuló nemzeti valuták megjelenéséig. A korszakok a nevüket az egyre nagyobb ezüstérmékről (dénár, garas, tallér) vették. A dénár (1541), a garas (1460 körül) és a tallér (1544) vándorszók mind meghonosodtak a magyar nyelvben (az évszám a magyar nyelvben adatként megjelent pénznevet jelöli).

Bővebben...

Megjelent: 2018. július 11. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

A pénz fontos szerepet tölt be az emberek életében. Olyan általános csereeszköz, amelynek szerepét kezdetben különböző áruk (például só, kagylók, állatprémek, fémek) töltötték be, ezek közül is kiemelkedtek a nemesfémek. A nemesfém-pénzrendszerben kialakultak a pénz helyettesítői, az érméket képviselő papírpénzek, bankjegyek. A készpénz mellett megjelent a bankszámlapénz.

Mindennap használjuk, de vajon elgondolkodunk-e azon, honnan származnak a pénznevek? A pénznevek főbb típusai függnek a súlymértéktől, a pénz anyagától (arany, ezüst, réz), az érmén levő verettől (kép, felirat), a pénz névadójától, formájától, alakjától, méretétől stb. De ismerünk állatbőrről mint fizetőeszközről vett pénzneveket is: horvát kuna ’nyest’, kazah, kirgiz és üzbég tijin ’mókus’, orosz veverica ’mókus’.

Bővebben...

Megjelent: 2018. június 13. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Már az előző alkalommal is a nyelvi változásokra hívtuk fel a figyelmet. Főként névutóinkon mérhetők le ezek a változások. Most is egy ilyen névutó értelmezésének változását vizsgálhatjuk meg.

Lássuk a mentén újszerű használatát! Ez a szócska feltűnés nélkül tette a dolgát egészen a rendszerváltásig. Több névutóhoz hasonlóan térviszonyt fejezett ki: ’valami mellett végig, vonalszerűen’. Ennek a valaminek a hosszúság volt a fő jellemzője. Lehetett útvonal (58-as út, Margit körút, M1-es autópálya, sáv, Tinódi utca), képzeletbeli vonal (arcvonal, észak-déli irány, hosszúsági kör, nyomvonal, tengely), építmény (árok, csatorna, drótkerítés, fal, töltés) és tereptárgy (agyagréteg, folyó, nádas, part, törésvonalak). A mentén azonban „többet akart”, és az 1990-es évektől kezdve már az esszékben, illetve a politikai és más közéleti vitákban is feltünedezett, például „Azonos értékek mentén tudunk együtt dolgozni”. Ha egy új vagy megújuló elem viselkedésére vagyunk kíváncsiak, mindig meg kell nézni a mondatbeli előzményeit és következményeit.

Bővebben...

Megjelent: 2018. május 09. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

A nyelvben csak egy dolog állandó: a változás. A magasságában az egyik legtermészetesebb nyelvi változás példája. A bizalmas stílusban igen általánossá vált, sőt egyre többször hatol be a hivatalos stílusba, annak írásbeli változatába is. A helyre utaló szó időre utaló jelentést kapott, ugyanez történt a táján, a tájban vagy a körül esetében is. Furcsán néznénk arra, aki a találkozhatunk hat óra tájban? kérdésünkre azt válaszolná, hogy tájban nem, mert épp a belvárosban leszünk. A szó ugyanolyan, mint a felé, környékén, körül, táján, tájban, tájt, valamint a körülbelül és a nagyjából, azaz valamely időpontot hozzávetőleg fejezünk ki. A jelentése mindenki számára világos, ezért semmiképp nem állíthatjuk, hogy homályosságával meghiúsítaná a nyelvi kommunikációt, mégis sokakat bosszant.

Bővebben...

Megjelent: 2018. április 11. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

A számítógépes írás kiszorította a hagyományos íráslehetőségeket. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség. Kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.

Bővebben...

Megjelent: 2018. március 07. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Megjelent: 2018. február 07. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Megjelent: 2018. január 10. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Megjelent: 2017. október 31. Írta: Dr. N. Császi Ildikó