16°C
Felhős
Páratartalom: 61%
Szél: 13 km/h
Amikor egy-egy nyelv vagy nyelvváltozat szókincsében érdekességek után kutatunk, a gasztronómia területe mindig hálás témának bizonyul, hiszen az étkezési szokások, a helyi ételek és italok markáns módon határozzák meg egy országról vagy régióról kialakított képünket. Éppen ezért – sorba véve a külső régiókat – ezen a héten a gasztronómia, azon belül is az édességek világába teszünk rövid kirándulást a Termini szótár segítségével.
Noha így szeptember elején még akad néhány napsütéses, a nyárra emlékeztető napunk, az egyre rövidebb nappalok és a hűvös reggelek már figyelmeztetnek minket arra, hogy lassan búcsút inthetünk a legmelegebb évszaknak, és hogy lassan, de biztosan beköszönt az ősz. Nemcsak az időjárás és a korai sötétedés jelzi azonban mindezt, hanem az is, hogy a szőlőtőkéken egyre érettebbek, ízesebbek a szőlőfürtök, ami pedig biztos jele annak, hogy hamarosan elérkezik a szüreti időszak. Ennek apropóján ezen a héten a szőlővel és borral kapcsolatos szavak közül válogatunk a Termini szótár anyagából.
Egy korábbi alkalommal már foglalkoztunk a felsőoktatással kapcsolatos Kárpát-medencei magyar szókinccsel. Mai témánk aktualitását az adja, hogy szeptember közeledtével az alap- és középfokú oktatási intézmények lassan megnyitják kapuikat, ami kitűnő apropót szolgáltat ahhoz, hogy a közoktatáshoz kötődő szavak közül csemegézzünk.
Előző alkalommal az utazás, nyaralás témaköréhez tartozó szavakkal foglalkoztunk. Nem ejtettünk azonban szót arról, hogy egy-egy úti cél felkereséséhez – hacsak nem gyalogtúrára megyünk – valamilyen közlekedési eszközre, leggyakrabban egy autóra is szükségünk van.
Mivel a legfontosabb közlekedési eszközünk minden bizonnyal az autó, így talán nem meglepő, hogy a Termini szótárban is meglehetősen nagyszámú kapcsolódó szócikket találunk.
Lassan végérvényesen elkezdődik a nyár, és bizonyára egyre többen tervezik vagy kezdik meg nyári pihenésüket. A mai alkalommal ehhez a témához kapcsolódóan válogatunk néhány érdekes címszót a Termini online szótár Kárpát-medencei szóanyagából.
Ha mostanában kinyitunk egy újságot, fellépünk az internetre, vagy csak bekapcsoljuk a tévét, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírekbe botlunk. Bízzunk benne, hogy a járvány és vele együtt a hírek is minél előbb eltűnnek az életünkből, az azonban bizonyos, hogy a mögöttünk lévő időszakban jóval többet találkoztunk orvosi szakkifejezésekkel, az egészségügyhöz köthető témákkal. Ez alkalommal nyelvi rovatunkban mi is ezt a témakört járjuk körbe – a korábbiakhoz hasonlóan – a Termini szótár segítségével.
Az egyes országok oktatási rendszerei – még Európán belül is – meglehetősen nagy változatosságot mutatnak. Az oktatási rendszerek különbözősége természetesen a szókincs területén is kiütközik: sokszor nem könnyű kiigazodni abban, hogy egy-egy oktatáshoz kapcsolódó (szak)szónak vajon mi is a megfelelője Magyarországon és a külső régiókban. A mai alkalommal a Termini szótár felsőoktatáshoz kapcsolódó szavai közül válogatunk.
Előző alkalommal az információtechnológiához kötődő, határon túli magyar szavak világában tettünk rövid kirándulást. Ezúttal egy, az előzőtől nem túl messze álló témakörhöz, a távközléshez kapcsolódó szavak közül mutatunk be néhányat.
A különböző nyelvek szókincsbeli változásának egyik fontos „katalizátora” a technológiai fejlődés. Az elmúlt évtizedekben a legnagyobb mértékű fejlődés talán a számítástechnika, az informatika területén történt, ebből kifolyólag hatalmas mennyiségű új szó keletkezett a szókészletnek ebben a szegmensében. Mai cikkünkben néhány olyan – a témába vágó – szót vizsgálunk meg, amely a standard magyar szóalaktól eltérő változatban használatos bizonyos határon túli régiókban.
Mint az köztudott, a magyar nyelvközösség területi kiterjedése nem esik egybe Magyarország államhatáraival: őshonos magyarul beszélő közösségek a központi magyarországi régión kívül négy nagyobb (Szerbia, Románia, Ukrajna és Szlovákia) és három kisebb (Ausztria, Szlovénia és Horvátország) régióban léteznek. Az 1920-as trianoni békeszerződésből és azt követően az érintett országokban létrejött politikai- és államberendezkedésből kifolyólag a magyar nyelv a szétfejlődés útjára lépett.
Egy korábbi alkalommal már foglalkoztunk a magyar–szlovén és a szlovén–magyar szótárakkal. Az elérhető szótárakkal kapcsolatban akkor azt állapítottuk meg, hogy a szótárhasználó nincs könnyű helyzetben, amikor valami miatt szótárra lenne szüksége, hiszen a választék elég szűk, a szótárak pedig meglehetősen régiek. A közelmúltban azonban örvendetes hír látott napvilágot, miszerint bemutatták és a felhasználók számára is elérhetővé vált a Magyar–szlovén nagyszótár. Cikkünkben a szótárral kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
Jelen cikk szerzője több éve foglalkozik a magyar mint idegen nyelv oktatásával, és bizony nem kevés alkalommal hallotta azt a kijelentést a legkülönfélébb anyanyelvű diákok szájából, miszerint a magyar egy roppant nehéz nyelv. Ha az olvasók között akad olyan, aki magyarul nem beszélő ismerőseit próbálta már nyelvünkre tanítani, akkor jó eséllyel szintén találkozott efféle véleményekkel.
Sorozatunkban hónapról hónapra egy a nyelvekről vagy a magyar nyelvről szóló tévhitet igyekszünk megcáfolni. Mostani témánkkal kapcsolatban azonban az a furcsa helyzet állt elő, hogy a címben szereplő állítást legalább annyira tekinthetjük hamisnak, mint amennyire igaznak. De vajon hogyan is lehetséges ez a furcsa kettősség?
Előző alkalommal körüljártuk, hogy mennyiben tekinthető a magyar kis nyelvnek, és arra a megállapításra jutottunk, hogy beszélőinek száma és egyéb tényezők figyelembevétele alapján sem állja meg a helyét a magyar nyelv kis nyelvek közé történő besorolása. A magyar nyelvet ráadásul Magyarországon kívül is számos országban beszélik. Cikkünkben a magyar nyelvközösség területi és – ahhoz kapcsolódóan – a beszélők számszerű eloszlását vizsgáljuk meg.
Amikor a magyar nyelv jelentőségéről, presztízséről esik szó, a közvélemény tudatában valószínűleg az a leginkább élő álláspont, hogy a magyar a kis nyelvek közé tartozik. Az, hogy ennek a vélekedésnek mi lehet az oka, nehezen meghatározható. Bizonyára szerepet játszik benne az a tény is, hogy Magyarország területét és népességét tekintve valóban nem tartozik a legjelentősebb országok közé (a világ körülbelül 200 országa közül mindkét mutatóban valahol a 100. hely környékén található). De vajon a kis országhoz egyben egy kis nyelv is tartozik? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körbe röviden.
