Honnan ered egy-egy pénz neve?

  • Nyomtatás
  • A pénz fontos szerepet tölt be az emberek életében. Olyan általános csereeszköz, amelynek szerepét kezdetben különböző áruk (például só, kagylók, állatprémek, fémek) töltötték be, ezek közül is kiemelkedtek a nemesfémek. A nemesfém-pénzrendszerben kialakultak a pénz helyettesítői, az érméket képviselő papírpénzek, bankjegyek. A készpénz mellett megjelent a bankszámlapénz.

    Mindennap használjuk, de vajon elgondolkodunk-e azon, honnan származnak a pénznevek? A pénznevek főbb típusai függnek a súlymértéktől, a pénz anyagától (arany, ezüst, réz), az érmén levő verettől (kép, felirat), a pénz névadójától, formájától, alakjától, méretétől stb. De ismerünk állatbőrről mint fizetőeszközről vett pénzneveket is: horvát kuna ’nyest’, kazah, kirgiz és üzbég tijin ’mókus’, orosz veverica mókus’.

    Azt könnyű megfejteni, hogy például az oroszlán (román: lej, bolgár: lev), a korona (svéd, dán, norvég, izlandi) a hátoldalán lévő uralkodói szimbólumról kapta a nevét. A krajcár ugyanígy nyerte nevét német nyelvterületen a rajta lévő keresztről. A frank elnevezése Jó János (1350–64) francia királyhoz köthető, ő verette a pénzére a Francorum Rex ’a frankok királya’ feliratot, és ezért kezdték a pénzt is franknak nevezni. Nem csupán a pénzen található ábra adhatta a pénz nevét, hanem az alakja is. A pénz verésekor kissé elhajolhatott, serpenyőszerűvé válhatott, innen erednek az olyan elnevezések, mint a Pfenning és a penny (német Pfanne, angol pan ’serpenyő’). Ez került be a szláv nyelvekbe ’pénz’ jelentésben, és innen származik a magyar pénz is.

    A súlymértékből keletkezett nevekre pedig jó példa a font, de ugyanígy a német márka, a spanyol peso, a görög talentum és drahma vagy az ukrán hrivnya is. A líra a latin libra ’mérleg’ szóra vezethető vissza.

    Szintén sajátos története van a dollárnak. A tallér az ezüstbányászatáról híres csehországi Jáchymov, németül Joachimsthal jelzős nevéből (Joachimsthaler Gulden[groschen]) önállósodott, s onnan a 16. századtól elterjedő Habsburg birodalmi ezüstpénz. A Thaler szóból származik a dollár, ez terjedt el szerte a világban. A szócsaládba tartozik az 1991 és 2006 között Szlovéniában használt tolar is.

    Az említetteken kívül ismerünk olyan pénzneveket is, amelyeknek más eredetük van. Az orosz rubel és az ukrán karbovanec neve eredetileg ’faragás, vésés’ jelentésű, és annak a szokásnak az emlékét őrzi, hogy az adósságot eredetileg botokra vésték fel, hasonlóan a magyar számadó juhászok szokásaihoz. Sajátos a drachma elnevezése is: ez a ’megragad’ igéből keletkezett, eredeti jelentése körülbelül ’maroknyi, markolásnyi’ lehetett, hiszen kezdetben hat darab, azaz egymaréknyi fémmel volt egyenértékű.

    A pengő neve a peng igéből eredeztethető, ugyanis évszázadokkal ezelőtt régi ezüstpénz neve volt a pengő. Az aranypénzé a csengő, a rézpénzé pedig a kongó volt.