kele
perec1
garas1
63. évfolyam
29. szám
Megjelenés:
2019. 07. 18.
2919
 

A pénzérmék és a bankjegyek története, 2. rész

Folytatjuk a pénzérmék előző részben megkezdett történetét. A máriás garas (németül: Mariengroschen) a 16–19. század során vert alsó-szász pénzérme volt. Neve onnan ered, hogy eredetileg a gyermek Jézust tartó Szűzanya szerepelt az érméken. A 16–17. században a városok és a hercegek által létrehozott garas-rendszer helyébe a máriás garas lépett. Egy tallér 36 máriás garast, egy máriás garas 8 pfenniget ért. Máriás garasokat gyakran még színezüstből is vertek.

A magyarországi hódoltság korában a törökből három pénznév honosodott meg: az akcsa (vagy akcse) ‘kis értékű ezüstpénz’ (1466), a mangur ’az akcsánál kisebb értékű rézpénz’ (1565) és a para ’török váltópénz’ (1687). Az akcsa helyett inkább görög eredetű, délszláv közvetítésű társnevét, az oszpora (1468) szót használták.

A peták, azaz ötös eleinte öt, majd 7 krajcáros váltópénz volt a 18. század végén. Ilyen pénzt I. Ferenc óta verettek pengő pénzlábra. Maga a szó a szláv eredetű pet (öt) szóból származik. Ma már a peták szó alatt silány tartalmú pénzt értünk: Egy petákot sem ér, vagy Nem adnék érte egy petákot sem!

A papírpénz a kínaiak találmánya, amely a 7. században, a Tang-dinasztia alatt jelent meg; szélesebb körben azonban csak később terjedt el. Az első papírpénzeket Kínában a 10. századtól bocsátották ki császári rendeletre. Marco Polo hírét vitte Európába a találmánynak, de nem keltett érdeklődést. Az európai pénzjegyek Velencében alakultak ki a kereskedelmi váltókból. A váltó ígéret későbbi fizetésre, vagyis a váltó birtokosa a váltót a névértéknek megfelelő értékpénzre tudta váltani. Elfogadása így nem kényszer, hanem bizalom hatására történik. A modell mai képviselői a jegybankok által kibocsátott bankjegyek.

A 18. században megjelent a papírpénz, ez törvényes fizetőeszközként elfogadott, állami engedéllyel rendelkező nyomdában különleges papírra nyomtatott és más speciális megkülönböztető jelekkel ellátott készpénz. Magyarországon is megjelent a papírpénz, a bankó (1785), amely a német Bankozettel, illetve az olasz cedola di banco ’bankjegy’ szóból származik, a nemesfémalapon nyugvó papírpénz-kibocsátás 1848-ban indult meg (Kossuth-bankók).

A fillér a magyarországi pénznemek váltópénzeinek elnevezése 1892 óta. Egyszázadát érte az osztrák–magyar koronának, a magyar koronának, a pengőnek, majd a forintnak is. A név a német Vierer szóból ered, melynek jelentése négyes, eredetileg ugyanis a négykrajcáros érmét nevezték így. A csehszlovák, majd a szlovák korona váltópénzét magyarul szintén fillérnek nevezték. (Csehül haléř, szlovákul halier volt az elnevezés, ami a német Heller névből származik, ezt a korona elnevezéshez hasonlóan az osztrák–magyar korona idejéből vették át.)

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben