kele
perec1
garas1
63. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2019. 09. 19.
kiscim3819
 

Hiedelmek és tévhitek a nyelvről – A primitív nyelvek

A nyelvről való gondolkodás, a nyelvvel való foglalkozás nem csak a nyelvészek kizárólagos joga. Eltérő mértékben ugyan, de a nyelvet használóknak – tehát tulajdonképpen minden embernek – vannak bizonyos elképzelései, nézetei a nyelvekről vagy éppen a saját anyanyelvéről. Ezzel a jelenséggel önmagában természetesen semmilyen probléma nincsen. A „laikus nyelvészkedés” az idők során azonban kitermelt néhány olyan állítást, amelyet sokan tényként kezelnek, annak ellenére, hogy a nyelvtudomány azokat már többször megcáfolta vagy éppen folyamatosan cáfolja. Egy ilyen példa az említett tévhitek közül a primitív és a fejlett nyelvek közti különbségtétel.

Akár az emberiség múltját, akár annak jelenét vizsgáljuk, az egyes társadalmak kapcsán hajlamosak vagyunk fejlettebb és fejletlenebb (vagy éppen primitív) kultúrákról beszélni. Ebből kiindulva mi sem tűnhet kézenfekvőbbnek, mint hogy például az ókori rómaiak hivatalos nyelve – a latin – szükségszerűen magasabb rendű volt, mint az ugyanebben az időben élő ausztrál bennszülöttek nyelve. Vagy hogy a mai francia nyelv minden kétséget kizáróan fejlettebb, mint a Pápua Új-Guineán élő különféle törzsek által beszélt több száz nyelv bármelyike.

A kultúrák fejlettségének párhuzamba állítása a nyelvek fejlettségével első ránézésre logikusnak tűnik, azonban mégis teljes tévedés. Lehetnek ugyan a nyelvek között különbségek például a szókincs nagyságát vagy az adott nyelv írásbeliségének, esetleg irodalmi nyelvének meglétét vagy hiányát illetően, ezek a jellemvonások azonban egyáltalán nem vonják maguk után azt, hogy bizonyos nyelveket a „primitív” címkével lássuk el. Ezzel szemben bizton állíthatjuk, hogy a világon minden nyelv nyelvtana összetett, komplex rendszer, még ha elő is fordulhatnak bennük bizonyos szempontból egyszerűbb összetevők is. A kevésbé fejlettebb kultúrák nyelvhasználói ugyanúgy ki tudják fejezni mindazon gondolatokat, amelyek az ő életükben, a szóba jöhető élethelyzetekben szükségesek és fontosak, mint a nyugati civilizáció társadalmainak tagjai. Amennyiben pedig olyan helyzet adódik, hogy valamilyen új jelenséget, tárgyat stb. kell megnevezniük, biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan megalkotják vagy éppen egy másik nyelvből átveszik a szükséges szavakat. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy minden nyelv a használók szükségleteinek kifejezésére jött létre. Amennyiben adott jelenségek, jellemzők megtalálhatók egy bizonyos nyelvben, egy másikban pedig nem, az mindössze annyit jelent, hogy az utóbbi nyelvközösség tagjai körében egyáltalán nem létezik az a szükséglet, vagy ha létezik, akkor annak kifejezésére más módszert, eszközrendszert alkalmaznak.

A modern nyelvtudomány tehát ma már alapvetésnek tekinti azt a tételt, hogy a nyelvek egyenrangúak, éppen ezért téves és idejétmúlt szemléletet tükröz, ha valaki primitív és fejlett nyelvekről beszél. Természetesen a nyelvek összehasonlítása, kategorizálása számos egyéb, releváns nézőpontból lehetséges, a jelen cikkben taglalt szempont azonban semmiképpen sem sorolható ezek közé.   

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben