kele
perec1
garas1
63. évfolyam
21. szám
Megjelenés:
2019. 05. 23.
kiscim2119
 

Hiedelmek és tévhitek a nyelvről – Az állatok nyelve

A gyerekek által talán leginkább kedvelt mesékben vagy rajzfilmekben a különféle állatszereplők emberi hangon szólalnak meg, emberek módján viselkednek. Noha mindez természetesen csak a fantázia világában történhet meg, mégis gyakran használjuk az „állatok nyelve” kifejezést. Az nyilvánvaló, hogy az állatok – a megfelelő hangképző szervek híján – képtelenek az emberéhez hasonló hangzó beszéd produkálására, ettől függetlenül kommunikálni azonban nemcsak az emberek, hanem az állatok is tudnak egymással (vagy éppen az emberrel). De nevezhetjük-e ezt a kommunikációt nyelvnek? Jelen cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül röviden.

Ha kicsit elmerülünk a témában, azt tapasztalhatjuk, hogy az állatvilág legkülönfélébb fajai képesek meglepően magas szintű és összetett kommunikációra. Elég, ha csak az ember leghűségesebb társát és kedvenc háziállatát, a kutyát vesszük példaként, bizonyosan hosszú listát tudnánk arról írni, hogy hányféleképpen képes kifejezni különféle szándékait vagy érzelmeit. De híresen bonyolult a méhek kommunikációs rendszere is, amelyet a köznyelv leginkább csak a „méhek tánca”-ként ismer, és amelynek célja, hogy a méhek „elmagyarázzák” társaiknak, hogy hol, milyen távolságban találnak táplálékot. A példák még hosszan sorolhatók lehetnének aszerint, hogy az állatok milyen és hányféle hangzó, vizuális vagy éppen szagjelekkel képesek különféle közléseket megvalósítani.

A fent említett kommunikációs rendszerek létezése azonban nem bizonyítja az állati nyelv létezését, hiszen a kommunikáció nem azonos a nyelvvel. Kenesei István A nyelv és a nyelvek című könyvében a következő főbb pontokban világít rá az állati közlések és az emberi nyelv közötti különbségekre: az állatok nem képesek beszámolni a múltról, nyilatkozni a jövőről, mint ahogy hazudni és kérdezni sem tudnak, miközben az emberi nyelv mindezekre lehetőséget ad. Az állatok nem tudják továbbá szabadon alkalmazni mindazt, amit tudnak, tehát kell számukra egy konkrét kiváltó ok, amely beindítja a kommunikációs folyamatot (például a veszélyt jelző hangjelzés produkálására csak veszély érzékelése esetén képesek). Az állatok kommunikációjában felhasznált jelek száma az emberi nyelv eszközkészletének nagyságához képest meglehetősen csekély, ráadásul az emberek a nyelv véges számú elemeit (hangok, szóelemek, szavak stb.) végtelen mennyiségben tudják kombinálni, ami szintén óriási különbség az állatvilághoz képest; más szóval az állatok kommunikációja zárt, míg az emberek nyelve nyílt rendszer.

Noha ismereteink meglehetősen hiányosak az ember állatvilágból való kiemelkedésének folyamatával kapcsolatban, az vitathatatlan tény, hogy a nyelv megjelenése az egyik döntő momentum volt az evolúcióban. Azt nem tudhatjuk, hogy a jövőbeli kutatások mit hoznak, hiszen a közelmúltban és manapság is rengeteg vizsgálat folyik például emberszabású majmokkal: ezek a magasan fejlett állatok leginkább a siketek jelnyelvéhez (amelyet egyértelműen a nyelvek közé sorolunk) hasonló nyelvi rendszerek elsajátításban értek el egészen bámulatos eredményeket. Az eddigi eredmények azonban sok tekintetben kritizálhatók, így a tudomány mai állása szerint elmondhatjuk, hogy bolygónkon továbbra is az ember az egyetlen faj, amely képes a nyelv elsajátítására és használatára.

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben