kele
perec1
garas1
63. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2019. 09. 19.
kiscim3819
 

Hiedelmek és tévhitek a nyelvről – A gépi fordítás

Az idegen nyelvek tanulása mindig is a sok időt és energiát igénylő tevékenységek közé tartozott. Ki-ki egyéni ambícióinak és szükségleteinek megfelelően vágott bele egy-egy nyelv elsajátításába, és persze mindig akadtak olyanok is, akik jól megvoltak csupán anyanyelvük ismeretével, nem kellett más nyelveket megtanulniuk. Felgyorsult, globalizált világunkban azonban kisebb vagy nagyobb mértékben, de szinte mindannyian egyre több nyelvvel kerülünk kapcsolatba, legyen szó akár privát, akár munkahelyi szituációról vagy bármilyen más élethelyzetről. A technológia azonban – az élet oly sok más területéhez hasonlóan – itt is segítő kezet nyújt, hiszen egyre több fordítóprogram, sőt már az élő beszédet valós időben fordító tolmácsszoftverek és -gépek állnak a rendelkezésünkre. De mindez vajon azt is jelenti, hogy a nyelvtanulás, a humán nyelvtudás hamarosan okafogyottá válik, ha a gépek ezt a területet is elhódítják az emberektől?

A gépi (tehát nem emberek általi) fordítás kifejlesztése már régóta foglalkoztatja a szakembereket. Már az 1930-as években folytak kutatások a témában, először a Szovjetunióban, majd kicsit később az USA-ban is. A kezdeti biztató eredményeket azonban nem követte igazi áttörés, ezért a kutatások az 1960-as évekre abbamaradtak, mondván, hogy a gépi fordítás drága, nem elég pontos, és éppen ezért felesleges további erőforrásokat áldozni rá. Ez az állapot jódarabig fennmaradt, az utóbbi évtizedekben azonban ismét jelentős fejlődés tapasztalható a gépi fordítás területén.

A gépi fordításnak alapvetően kétféle típusa létezik: az úgynevezett szabályalapú és az úgynevezett statisztikai alapú fordítás. (Előbbi a régebbi, utóbbi az újabb eljárás.) A szabályalapú fordítás során a számítógép előre rögzített (nyelvtani) szabályok és egy szótári adatbázis segítségével fordít, míg a statisztikai alapú fordításnál az algoritmus hatalmas adatbázisokból statisztikai alapon határozza meg a legjobbnak ítélt fordítást.

Napjaink kedvelt fordítóprogramjai, például a Google Translate jellemzően statisztikai alapon működnek. Valószínűleg manapság nagyon kevés az olyan diák, aki gyakrabban vagy ritkábban, de ne venné igénybe a Google fordítóprogramját az iskolai feladatok megoldásában. Néhány évvel ezelőtt a tanárok még könnyűszerrel észrevették az ilyen turpisságokat, hiszen a szoftverek igencsak kezdetleges és nyakatekert fordítások létrehozására voltak csak képesek, mára azonban, különösen a nagy nyelvek – például angol–német nyelvpár – esetén már rendkívül jó végeredményt produkálnak.

A fejlődés tehát egyelőre töretlennek tűnik, és bár sokak által hangoztatott nézet, hogy a gépi fordítás soha nem érheti el az emberi fordítás minőségét, figyelembe véve az IT technológia és a mesterséges intelligencia terén elért eredményeket, közel sem biztos, hogy végül a szkeptikusoknak lesz igazuk. Addig azonban, amíg ez bekövetkezik, és a számítógépek professzionális fordításokat lesznek képesek készíteni, mindenképpen szükség lesz még némi időre. A fordítókat és a tolmácsokat tehát talán még nem fenyegeti a munkanélküliség réme, az idegennyelvtanárok viszont jobb, ha egyre körültekintőbbek lesznek a jövőben, hiszen egyre kevésbé lehetnek biztosak abban, hogy a házi feladatként adott fordítást valóban a diákjaik, s nem pedig egy fordítószoftver készítette.

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben