kele
perec1
garas1
63. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2019. 10. 17.
kiscim4219
 

Hiedelmek és tévhitek a nyelvről – A nyelvérzék

Az, hogy milyen könnyen vagy éppen nehezen tanulunk idegen nyelveket, az egyén szintjén rendkívül nagy változatosságot mutat. Vannak, akik gyorsan, (látszólag) játszi könnyedséggel elsajátítanak egy-egy idegen nyelvet, míg mások a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem boldogulnak velük, vagy esetleg teljesen leragadnak az alapoknál. Noha nyilván nem csak ez a két véglet létezik, de az biztos, hogy – sok más készséghez hasonlóan – a nyelvtudás megszerzésével kapcsolatban sem vagyunk egyformák, illetve az is könnyen belátható, hogy ennek okát többféle tényező befolyásolhatja. A témával kapcsolatban mégis fel-felbukkan egy „kulcsszó”, amellyel hajlamosak vagyunk a kérdést roppantmód leegyszerűsíteni: a nyelvérzék.

A nyelvtanulásba – ha máshol és máskor nem is – az iskolai tanulmányaink során egészen biztosan belekóstolunk, és ki jobban, ki rosszabbul teljesít benne. A sikeresség és az esetleges kudarc okát még maguk a tanárok is hajlamosak sokszor szimplán a nyelvérzék meglétével vagy éppen hiányával indokolni. De vajon jogosan teszik-e ezt, létezik-e egyáltalán nyelvérzék, és ha igen, akkor hogyan tudjuk meghatározni azt? Kálmán László nyelvész egy vele készített interjúban kifejti, hogy nagyon nehéz egy átfogó definíció megadása, hiszen nem léteznek komoly kutatások a témával kapcsolatban. Véleménye szerint a nyelvérzék nemcsak pusztán azt jelenti, hogy valaki nagyon tehetséges az idegen nyelvek elsajátításában, hanem azt, hogy különösen érzékeny a különféle nyelvi hatásokra.

Szintén érdekes kérdés, hogy ha feltételezzük a nyelvérzék létezését, akkor az vajon velünk született készség, avagy lehetséges tanulni, fejleszteni. A már idézett Kálmán László az utóbbi véleményt osztja: szerinte a nyelvérzék – hasonlóan a zenéhez – nagyon jól fejleszthető, de megjegyzi, hogy a nyelvek iránti érzékenységet a tinédzserkorig kell megszerezni, mert később ez már nem fog menni.

Dr. Pál Judit klinikai neuropszichológus egy néhány évvel ezelőtti előadásában ugyancsak a nyelvérzék fejlesztésének a fontossága mellett érvelt. Álláspontja szerint minden gyerek nyelvérzéke fejleszthető, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy arra milyen módszerekkel teszünk kísérletet. A nyelvhasználat megfelelő működését négy terület (modul) összehangolt rendszereként írja le, eszerint szükséges: a háromdimenziós tér észlelése, a fonológiai kódolás, a szintaktikai elemzés és a mögöttes jelentés megértése. Ha bármelyik modul a felsoroltak közül nem megfelelően működik, akkor az az egész rendszerre hatással lesz. (Különösen a fonológiai kódolás és a szintaktikai elemzés terén szoktak gondok adódni.) Dr. Pál Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy minden az anyanyelv minél alaposabb megismerésével kezdődik, mivel ez az alapfeltétele a későbbi sikeres idegennyelv-tanulásnak.

Összegezve tehát a fentieket, számoljunk le azzal a tévhittel, hogy a nyelvérzék valamilyen misztikus képesség, amelynek hiányában jobb, ha elfelejtjük, hogy valaha is megtanulhatunk idegen nyelveket. Ehelyett jobb, ha inkább arra koncentrálunk, hogy megtaláljuk a nyelvtanuláshoz számunkra leginkább megfelelő módszereket, eszközöket, és persze az sem árt, ha mindehhez megfelelő motiváció is társul.

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben