kele
perec1
garas1
63. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2019. 09. 19.
kiscim3819
 

Hiedelmek és tévhitek a (magyar) nyelvről – A magyar egy kis nyelv I.

Amikor a magyar nyelv jelentőségéről, presztízséről esik szó, a közvélemény tudatában valószínűleg az a leginkább élő álláspont, hogy a magyar a kis nyelvek közé tartozik. Az, hogy ennek a vélekedésnek mi lehet az oka, nehezen meghatározható. Bizonyára szerepet játszik benne az a tény is, hogy Magyarország területét és népességét tekintve valóban nem tartozik a legjelentősebb országok közé (a világ körülbelül 200 országa közül mindkét mutatóban valahol a 100. hely környékén található). De vajon a kis országhoz egyben egy kis nyelv is tartozik? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körbe röviden.

A világon beszélt nyelvek száma nagyjából 6.000 és 7.000 közé tehető. Hogy a bevezetőben felvetett kérdésre választ kaphassunk, célszerű először megvizsgálni, hogy – a beszélők száma alapján – a magyar hányadik helyen áll a nyelvek rangsorában. (A magyar nyelvet beszélők számát jelenleg 13–14 millió főre becsülik, a beszélők területi eloszlásával majd egy későbbi alkalommal foglalkozunk.) Az eredmény talán meglepőnek tűnhet, de kétségtelen tény, hogy a magyar benne van az első ötvenben a legtöbb ember által beszélt nyelvek listáján, és az Európában beszélt nyelvek között is valahol a 10. és 15. hely között jegyzik. Figyelembe véve tehát a fenti adatokat, pusztán a számokat vizsgálva határozottan kijelenthetjük, hogy a magyar egyáltalán nem kis nyelv, sőt – szigorúan számszaki nézőpontból – sokkal inkább sorolható a nagy nyelvek közé. Jegyezzük meg ugyanakkor, hogy az összevetést nyilvánvalóan nem a legnagyobb nyelvekkel (például angol, kínai, spanyol stb.) kapcsolatban érdemes megtenni, hiszen azok már valóban teljesen más nagyságrendet képviselnek.

Egy nyelv jelentőségét (ha úgy tetszik, nagyságát) azonban nemcsak beszélői száma, hanem egyéb szempontok alapján is lehet minősíteni. Kezdjük mindjárt egy talán természetesnek tűnő jellemzővel, az írásbeliséggel. Habár pontos számok nem állnak rendelkezésünkre, de a világ nyelvei legalább 40 százalékának nincsen írásbelisége. A magyar nyelvnek azonban nemcsak, hogy van írásbelisége, de ráadásul az különböző regiszterekben is létezik (például irodalmi nyelv, hivatalos nyelv, tudományos nyelv stb.). Ez utóbbi megállapítás egyébként a magyar nyelv beszélt változatára is jellemző. A magyar nyelv tehát – akár írásbeli, akár szóbeli változatáról beszélünk – mindenféle közlési szándék megvalósítására alkalmas. A magyar nyelvhez ráadásul egy tradicionális, szerteágazó intézményrendszer kapcsolódik (lásd például Magyar Tudományos Akadémia), és hogy a 21. század kihívásáról is ejtsünk szót, a digitális világban is „megállja a helyét”, hiszen például a legfontosabb, széles körben elterjedt szoftverek, alkalmazások mind átestek magyarításon, azaz lokalizálták őket, így azokat anyanyelvünkön használhatjuk.

A cikkben taglalt indokokat figyelembe véve tehát bátran kijelenthetjük, hogy a magyar nyelvet kis nyelvnek nevezni meglehetősen téves felfogás, annak okai pedig, hogy nyelvünket mindezek ellenére viszonylag kevesen tanulják, ismerik vagy éppen egzotikusnak tartják, egészen máshol keresendők.

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben