kele
perec1
garas1
64. évfolyam
14. szám
Megjelenés:
2020. 04. 09.
kiscim1420
 

Hiedelmek és tévhitek a (magyar) nyelvről – A magyar egy kis nyelv II.

Előző alkalommal körüljártuk, hogy mennyiben tekinthető a magyar kis nyelvnek, és arra a megállapításra jutottunk, hogy beszélőinek száma és egyéb tényezők figyelembevétele alapján sem állja meg a helyét a magyar nyelv kis nyelvek közé történő besorolása. A magyar nyelvet ráadásul Magyarországon kívül is számos országban beszélik. Cikkünkben a magyar nyelvközösség területi és – ahhoz kapcsolódóan – a beszélők számszerű eloszlását vizsgáljuk meg.

Közhelyszerű mondás, hogy bárhova is vetődünk a világban, magyarokkal mindenhol találkozhatunk. Tény és való, hogy történelmi, politikai, gazdasági stb. okokból kifolyólag a magyar nyelvközösség nem egy tömbben, egy országon belül, hanem több országban, sőt több kontinensen oszlik szét. De mennyi lehet vajon a magyarság (értjük most ezen a magyarul beszélőket) összlétszáma? Korábban sokáig általánosan elfogadott volt a 15 millió fős létszám, ám ez a számadat sajnos ma már bizonyosan nem helytálló, sokkal inkább közelebb járunk az igazsághoz, ha 13 és 14 millió fő körülire becsüljük nyelvközösségünk nagyságát. Természetesen pontos számokat nem lehet meghatározni, hiszen a rendelkezésre álló adatok nagyon sokfélék, és sok esetben csak becsléseket takarnak.

Nézzük, hogyan oszlik el területileg a fent említett 13–14 millió fő a 2017-ben megjelent A magyar nyelv jelene és jövője című kötet adatai alapján. A legnagyobb tömböt természetesen a magyarországi beszélők jelentik, itt nagyjából 10 millió fővel számolhatunk. Ezt követi a trianoni döntés után elcsatolt területek magyarsága: Romániában 1,2 millió, Szlovákiában 450 ezer, Szerbiában 250 ezer, Ukrajnában 141 ezer magyarral kalkulálhatunk a legfrissebb népszámlálási adatokat vizsgálva. Ehhez jönnek még a szlovéniai, horvátországi és ausztriai magyarok, az ő létszámuk azonban összesen sem éri el a 25 ezer főt. (Érdekes kérdés, hogy az európai országokban hány magyar állampolgár élhet életvitelszerűen, ezzel kapcsolatban sem állnak rendelkezésre pontos statisztikák, de létszámuk mindenképpen több százezerre tehető.) A tengerentúli területekre (leginkább az USA-ba, Kanadába, Latin-Amerikába és Ausztráliába) a 20. század folyamán nagy létszámú magyar ajkú népesség vándorolt ki, ezekben az országokban, régiókban körülbelül 1,8 millió magyar vagy magát magyar származásúnak valló ember él. Az 1,8 milliós szám azonban csalóka, hiszen közülük csak viszonylag kevesen ismerik a magyar nyelvet: országonként változó arányban, de átlagosan kevesebb mint 10 százalékuk.

Nem tudhatjuk, hogy a világon a felsoroltakon kívül hányan beszélnek még különböző szinten magyarul, de a fenti számokat összeadva (és még ha mindenhol felfelé kerekítünk is) könnyen beláthatjuk, hogy a 15 milliós magyar nyelvközösségtől sajnos már nagyon messze járunk. A jelenlegi népesedési, asszimilációs tendenciák ráadásul egyáltalán nem azt jelzik, hogy a trendek megfordulnának, de még csak azt sem, hogy belátható időn belül megállíthatóak lennének. Összegezve az eddigieket, a magyar nyelvközösség tagjainak tehát jelen helyzetben nem lehet más a célja, mint hogy a drasztikus fogyás ütemét – a lehető legnagyobb mértékben – minden rendelkezésre álló eszközzel lassítani próbálják.

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben