A változatos magyar nyelv: nyelvhasználat a Kárpát-medencében IV. – szavak a felsőoktatás tárgyköréből

  • Nyomtatás
  • Az egyes országok oktatási rendszerei – még Európán belül is – meglehetősen nagy változatosságot mutatnak. Az oktatási rendszerek különbözősége természetesen a szókincs területén is kiütközik: sokszor nem könnyű kiigazodni abban, hogy egy-egy oktatáshoz kapcsolódó (szak)szónak vajon mi is a megfelelője Magyarországon és a külső régiókban. A mai alkalommal a Termini szótár felsőoktatáshoz kapcsolódó szavai közül válogatunk.

    Az úgyneveztt bolognai típusú felsőoktatási rendszer ma már szerte Európában elterjedt, ennek első lépcsőfoka a három (esetleg négy) évig tartó alapképzés (Bachelor/BA). Az olyan személyeket, akik ezt a képzési formát elvégezték, a Felvidéken és Horvátországban bakalárnak, az Őrvidéken bakalörnek, Kárpátalján pedig bakalávrnek nevezik. Ahhoz pedig, hogy a felvidéki egyetemeken ezt a végzettséget megkaphassák az egyetemi hallgatók, ahhoz el kell készíteniük a bakalármunkát, azaz a szakdolgozatot.

    A szakdolgozat elkészítésére a felsőfokú tanulmányok utolsó évében van lehetőség. Az olyan utolsó éves hallgatókat, akiknek az államvizsgát leszámítva már minden vizsgájuk megvan, de még nem védték meg a szakdolgozatukat, a Muravidéken és Horvátországban abszolvensnek nevezik. De vigyázat: ha Erdélyben, a Felvidéken vagy az Őrvidéken járunk, ugyanez a szó a frissen végzett középiskolásokat vagy egyetemistákat jelöli.  

    Nemcsak a végzősöknek, hanem az egyetemet, főiskolát frissen elkezdő hallgatóknak is megvan az elnevezésük: a „gólyákat” brúcosnak hívják a Vajdaságban és Horvátországban, míg a Muravidéken a fiúkat brucnak, a lányokat bruckának, akiknek a „beavatása” a brucovánje alkalmával történik. A Felvidéken nemes egyszerűséggel elsősnek hívják a felsőoktatásba frissen bekerült diákokat.

    Nem ejtettünk még szót arról, hogy magát a felsőoktatási intézményt hogyan is nevezik a különböző régiókban: a standard magyar nyelvváltozattól eltérően a Vajdaságban, Horvátországban és az Őrvidéken akadémiának hívják, de Kárpátalján is így nevezik a kiemelkedő státusú, nagy tudományos potenciállal rendelkező egyetemet. A Felvidéken viszont az akadémia alatt a közgazdasági szakközépiskolát (kereskedelmi akadémia) értik. Kárpátaljáról van olyan adatunk, miszerint ott használatban van a collage, ami néhány főiskolai szintű intézmény nevében fordul elő. A magyar nyelv felvidéki, horvátországi és muravidéki változatában találkozhatunk a faksz szóval, ez az egyetemi kar megfelelője,  amit a Felvidéken fakultásnak (esetleg fakultának) hívnak, akárcsak Erdélyben és a Vajdaságban. A Vajdaságban él még a fakultet változat is, ami egyébként megtalálható Horvátországban és Kárpátalján is.

    Az a cikkben említett néhány példából is látszik, hogy ha valaki nem az adott ország állampolgáraként akar továbbtanulni, vagy esetleg csak egy Erasmus félévet szeretne eltölteni a külső régiókban, nem árt, ha előzetesen tájékozódik egy kicsit, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a magyar nyelv általa ismert változatában egy-egy szó teljesen ismeretlen, vagy éppen nem ugyanazt jelenti, mint a Kárpát-medence más vidékein.