kele
perec1
garas1
65. évfolyam
19. szám
Megjelenés:
2021. 05. 13.
kiscim1921
 

A változatos magyar nyelv: nyelvhasználat a Kárpát-medencében VI. – nyaralás, utazás

Lassan végérvényesen elkezdődik a nyár, és bizonyára egyre többen tervezik vagy kezdik meg nyári pihenésüket. A mai alkalommal ehhez a témához kapcsolódóan válogatunk néhány érdekes címszót a Termini online szótár Kárpát-medencei szóanyagából.

Az egyik legkényelmesebb módja a nyári pihenésnek, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy saját nyaralóval vagy hétvégi házzal rendelkezünk, és nem szükséges a nyaralás előtt szállást után kutatnunk. A Felvidéken ilyenkor a pihenni vágyó magyarok a chatájukhoz utaznak, míg Erdélyben és Kárpátalján a dácsájukat keresik fel.

Sokan a pihenést szeretik összekötni a gyógyulással, rekreációval is, ennek egyik legnépszerűbb módja, ha meglátogatunk valamilyen gyógyfürdőt, vagy ahogy a Vajdaságban nevezik, bánját, ahova akár poukázt/poukážkát, azaz – a felvidéki nyelvhasználatban – gyógykezelésre jogosító beutalót is kaphatunk. Magára a (fürdő)medence szóra egyébként többfelé elterjedt ekvivalens a bázen/bázén, hiszen Horvátországban, a Muravidéken, a Vajdaságban is használatban van, sőt bázin változatban még Erdélyben is találkozhatunk vele. Az Őrvidéken egy ettől egészen különböző alakú szó, a pód bír fürdő jelentéssel.

A nyárhoz elsősorban mégsem a mesterséges fürdőket, hanem sokkal inkább a tengerpartot kapcsoljuk gondolatban. A strandot, fürdőzésre alkalmas tengerparti szakaszt Erdélyben és a Felvidéken plázsnak, a Vajdaságban, Horvátországban és a Muravidéken pedig plázsának nevezik. Lássuk, mire is lehet szükségünk, ha úgy döntünk, hogy egy tengerparti strandon szeretnénk élvezni a nyári nap sugarait és a frissítő hullámokat! Például egy plávkira (Felvidék, Kárpátalja), vagyis fürdőruhára, esetleg ha kicsit hűvösebb, szelesebb az idő, akkor mántlira (Horvátország), vagyis fürdőköpenyre. Érdekes, hogy a strandpapucsra mennyi különböző kifejezést találhatunk a Termini szótár adatbázisában: apostolka, mondják a Vajdaságban, japonka/jappánka, ahogy a Muravidéken és Horvátországban találkozhatunk vele, vagy sláp, ahogy az erdélyiek használják, de a sornak itt még nincs vége, hiszen az Őrvidéken a slapki, Kárpátalján pedig a slapánci változat az elterjedt.

A mélyvízzel azért legyünk mindig óvatosak, különösen, ha nem vagyunk túl jó úszók, nehogy a végén a plávcsiknak (Horvátország), vagyis az úszómesternek kelljen minket kimenteni a vízből. Ennek kivédésére jó ötlet lehet, ha részt veszünk egy pláválni tecsájon (Muravidék), azaz úszótanfolyamon. Persze van, aki egyáltalán nem szeret úszni, inkább csak ellebeg a víz tetején egy felfújható matracon, másnéven duseken (Horvátország) vagy blazinán (Muravidék). A bátrabbak ezzel szemben kipróbálhatják a snorclizást (Őrvidék), a búvárpipával való úszást.

Mai cikkünkbe ennyi fért bele, bízzunk benne, hogy minél többünknek lesz lehetősége arra, hogy idén nyáron akár a tengerparton, akár máshol kikapcsolódjon, pihenjen egy kicsit, vagyis ahogy Kárpátalján manapság emlegetik, vidpocséváljon.

 

 

MCSi Design