kele
perec1
garas1
65. évfolyam
19. szám
Megjelenés:
2021. 05. 13.
kiscim1921
 

A változatos magyar nyelv: nyelvhasználat a Kárpát-medencében VIII. – szavak az oktatás és az iskola tárgyköréből

Egy korábbi alkalommal már foglalkoztunk a felsőoktatással kapcsolatos Kárpát-medencei magyar szókinccsel. Mai témánk aktualitását az adja, hogy szeptember közeledtével az alap- és középfokú oktatási intézmények lassan megnyitják kapuikat, ami kitűnő apropót szolgáltat ahhoz, hogy a közoktatáshoz kötődő szavak közül csemegézzünk.

Lássuk elsőként mindjárt az egyes tantárgyak elnevezéseit! Érdekesség, hogy a legtöbb vonatkozó szócikket éppen a Muravidékről találhatjuk meg a Termini szótárban. A szótárban a zgodovina (történelem), geográfia (földrajz), likovna (rajz) és a verouk (hittan) szavak szerepelnek a Muravidékről, míg a matika (matematika/matek) és a literatúra (szlovák irodalom) pedig a Felvidékről.

A számonkérés az iskolai élet egyik – a diákok szempontjából – legkevésbé kedvelt része. Különösen igaz ez, amikor váratlanul kell számot adni a tudásunkról, az erdélyi magyar diákok bizonyosan tarthatnak tehát a rögtönzéstől, más néven extemporáltól, azaz a röpdolgozattól. A (kevésbé meglepetésszerű) iskolai írásbeli dolgozatot a Felvidéken píszomkának hívják, a Vajdaságban és Horvátországban pedig piszmeninek. A Felvidéken és a Muravidéken számít elterjedtnek a kontrolka, ami a tanórai ellenőrző dolgozatot jelenti. A dolgozatokat rendszerint az értékelés szokta követni, amikor a diákok megkapják a jól megérdemelt érdemjegyeiket, a Vajdaságban és a Muravidéken az ocenát, Horvátországban az ocenját, amelyek Erdélyben az ellenőrző könyvecskébe, a kárnetbe kerülnek be.

Minden vizsga közül az egyik (ha nem) a legfontosabb az érettségi vizsga. Érdekes megfigyelni, hogy (a latin, illetve a német előképből kifolyólag) Erdélyben, a Vajdaságban, Horvátországban, a Muravidéken és az Őrvidéken is egyaránt maturának nevezik. Az érettségi szó szócsaládjába tartozik többek között, az erdélyi érettségi szimuláció/szimulálás (próbaérettségi vizsga), a muravidéki érettségi tánc és az őrvidéki maturabál (érettségi bál), illetve a szintén muravidéki maturant (érettségiző diák).

Végül térjünk ki a különféle iskolatípusok elnevezésére, hiszen azok – többek között az egyes országok eltérő oktatási rendszereinek és hagyományainak köszönhetően – rendkívül vegyes képet mutatnak. Az általános iskolát a Felvidéken alapiskolának, az Őrvidéken volkschulénak (1–4. osztály) és hauptschulénak (5–8. osztály), Horvátországban és a Muravidéken osnovnának, Erdélyben pedig gimnáziumnak hívják.  A standard magyar változatban gimnáziumnak hívott iskolatípust Erdélyben az (elméleti) líceum nevet viseli, míg a szakközépiskolákat technikai líceumnak hívják. A különböző szakmákat oktató szakközépiskolák megnevezései közül sokat megtalálhatunk a Termini szótárban is, például: a felvidéki és őrvidéki akadémia (közgazdasági szakközépiskola) és kereskedelmi akadémia (kereskedelmi szakközépiskola), a kárpátaljai meducsi/meducsiliscse (egészségügyi szakközépiskola) vagy a felvidéki hoteliskola (vendéglátóipari szakközépiskola).

Az iskolákba tehát hamarosan újra becsengetnek, de a diákok egy része valószínűleg már most visszaszámol, hogy mikor kapják kézhez a certifikátumukat (Felvidék), diplomájukat (Erdély), spričevalójukat (Muravidék), és kezdhetik újra a vakációt.

 

 

MCSi Design