kele
perec1
garas1
65. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2021. 09. 23.
kiscim3821

Új bérlakások épülnek a Župančič utcában Lendván. Az elsősorban a fiatalok első lakhatási igényeinek kielégítését ...

A Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ (KKK) és Lendva Község viszonya néhány éve már nem mondható felhőtlennek, a ...

Augusztus 11-én a Bánffy Központ teraszán bemutatkozott a Vajdasági Irodalmi és Képzőművészeti Karaván. Dudás Károly ...

A Lendvai Galéria-Múzeum (GML) a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma által kiírt pályázaton 7.000 euró ...

Három tömbház épül 24 bérlakással
Górcső alatt a KKK ügyvitele
A fiatalokon a sor
Elhanyagolt hagyaték?
 

Nyelv és történelem II. – A navahó kódbeszélők

Összefoglalóan észak-amerikai indián nyelveknek szokás nevezni azokat az őshonos nyelveket, amelyeket a mexikói határtól északra, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén beszélnek (vagy beszéltek). Az Encyclopedia Britannica vonatkozó szócikke szerint az európaiak Amerikába érkezésekor számuk még 300 felett volt, azonban a 21. század elejére ezek közül több mint 100-nak már egyáltalán nincsenek anyanyelvi beszélői, számos nyelv beszélőinek a száma pedig tíz alá csökkent, azaz rendkívül veszélyeztetett nyelveknek számítanak.

Az észak-amerikai indián nyelvek közül a navahó nyelv az úgynevezett atapaszkán nyelvcsalád apacs ágához tartozik, beszélőinek számát nagyjából 150.000-re teszik, akik jellemzően Arizona, Új-Mexikó és Utah államokban élnek. A navahó indiánok történelme bővelkedik érdekességekben: a mai Kanada területéről vándoroltak a fent említett területekre, a 19. században a hódítók nyugati terjeszkedése során az apacs indiánokhoz hasonlóan ők is konfliktusba kerültek az Egyesült Államok haderejével. Ugyanakkor napjainkban is jelentős számú navahó közösség él az USA-ban, tagjaik közül sokan őrzik ősi nyelvüket, vallásukat, hagyományaikat. Hírnevüket leginkább mégis a II. világháborúban játszott szerepüknek köszönhetik.

Az ötlet, hogy háborús időszakban indiánok segítségével küldjenek titkos üzeneteket, nem a II., hanem már az I. világháború idején megszületett, ugyanis – kísérleti jelleggel – már ekkor bevetették kommunikációs célokra egyes indián törzsek tagjait. A kezdetben inkább ad hoc jellegű kezdeményezés a II. világháború idejére már tudatos stratégiává nőtte ki magát: az amerikai hadsereg 1942-re szervezett program keretében képzett ki első körben 29 navahó kódbeszélőt (angolul code talker), akiknek a feladata az volt, hogy anyanyelvükre átültetve speciális katonai kódnyelvet fejlesszenek ki és memorizálják azt. Az, hogy a nyelvüknek nem volt írásbelisége, csak beszélt változatban élt, a háború során kifejezetten előnynek számított, hiszen így szinte lehetetlen volt az ellenségnek dekódolni azt, mivel nem volt írásos forrás, ami alapján feltörhették volna ezeket a kódokat.

De hogy nézett ki a navahó kódbeszélők feladata a gyakorlatban? A kódbeszélők általában párban vettek részt a csatákban. Egyikük a hordozható rádiót kezelte, másikuk fogadta és angolra fordította, majd továbbította a kapott rádióüzeneteket, amelyek eredetileg természetesen navahó nyelven érkeztek, így az ellenséges katonák, még ha sikerült is elfogniuk ezeket a rádióüzeneteket, nem sokra mentek velük. A navahó kódbeszélőket elősorban a csendes-óceáni hadszíntéren vetették be a japánok elleni harcokban, de részt vettek a normandiai partraszállásban is. Életük ezalatt még az átlagosnál is nagyobb veszélyben forgott, hiszen az ellenség a harcok során kiemelten „vadászott” a rádiós egységekre.

A navahó kódbeszélők kiléte a háború befejezése után még hosszú ideig titokban maradt, az amerikai hadsereg csak 1968-ban oldotta fel a program titkosítását, egészen addig még a programban részt vevő indiánok legközelebbi hozzátartozói sem tudtak arról, hogy mi volt családtagjaik feladata a háborúban. 2001-ben a navahó kódbeszélőket az egyik legrangosabb állami kitüntetéssel, a Kongresszusi Arany Medállal tüntették ki. Napjainkban már csak négy navahó kódbeszélő van életben.

 

 

MCSi Design