kele
perec1
garas1
65. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2021. 09. 23.
kiscim3821

Új bérlakások épülnek a Župančič utcában Lendván. Az elsősorban a fiatalok első lakhatási igényeinek kielégítését ...

A Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ (KKK) és Lendva Község viszonya néhány éve már nem mondható felhőtlennek, a ...

Augusztus 11-én a Bánffy Központ teraszán bemutatkozott a Vajdasági Irodalmi és Képzőművészeti Karaván. Dudás Károly ...

A Lendvai Galéria-Múzeum (GML) a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma által kiírt pályázaton 7.000 euró ...

Három tömbház épül 24 bérlakással
Górcső alatt a KKK ügyvitele
A fiatalokon a sor
Elhanyagolt hagyaték?
 

Nyelv és történelem IV. – Híres fordítási hibák a történelemben

Az előző alkalommal olyan híres 20. századi esetekkel ismerkedtünk meg, amikor valamilyen fordítási, tolmácsolási hiba vezetett jobb esetben csak kellemetlen, rosszabb esetben komoly következményekkel járó történelmi szituációk kialakulásához. Hasonló „fordítási katasztrófák” persze nemcsak a múlt században, hanem más korokban is előfordultak: mai cikkünkben két további (kultúr)történeti jelentőségű esetről olvashatnak.  

A Vulgata a Biblia latin nyelvű fordítása, amelyet Szent Jeromos az 5. század elején fejezett be. A Vulgatában szerepel egy olyan latin nyelvű szövegrészlet, amely szerint Mózesnek szarvak voltak a fején, egész pontosan az arcán. Ez a szövegrészlet önmagában is meglehetősen furcsának tűnhet, de talán még érdekesebb, hogy miért is áll mindez a Vulgatában, hiszen ha megvizsgáljuk a forrásul szolgáló héber változatot, abban semmi ilyesmiről nincsen szó. A megoldás ezúttal is a fordítás mikéntje körül keresendő. A héber szövegben szerepel a kárán ige, aminek a jelentése: sugárzik. A héberben viszont létezik a keren főnév is, ami egyaránt jelent sugarat és szarvat is. Jeromos a végső fordításban a latin cornuta, azaz „szarvadzott” szót használta, ami természetesen alaposan megváltoztatta az eredeti jelentést. A dolog pikantériája, hogy erre a fordítási hibára évszázadokig nem derült fény, és a prófétát az idők során emiatt többször is szarvakkal ábrázolták. További érdekesség, hogy Michelangelónak is van egy Mózest ábrázoló szobra a Sixtus-kápolnában, s amikor ezt készítette, már tisztában volt az említett fordítási malőrrel, ennek ellenére a szarvak ott ékeskednek Mózes homlokán. Hogy mi volt Michelangelo indítéka, az máig nincs tisztázva. Egyesek szerint a puszta hagyománytisztelet vezette, de olyan teóriák is léteznek, miszerint az általa nem túlságosan kedvelt II. Gyula bosszantására készítette el – az ekkor már köztudottan nem autentikus – szobrát.

Maradjunk még mindig Itáliában, de a reneszánsz helyett koncentráljunk egy kicsit a csillagok világára! A 19. század egyik legjelentősebb csillagásza, Giovanni Virginio Schiapare 1877-ben egy, a Mars felszínén található hálózatrendszer megfigyeléséről tájékoztatta a nagyközönséget. A távcsövén keresztül látott alakzatokat lerajzolta, és elnevezte őket canalinak (egyes számban canale), ami olasz nyelven (természetes!) csatornákat jelent. Mindezzel önmagában véve nem is lett volna baj, de miután a canalit lefordították angolra (canals), máris egy többletjelentést kapott a szó, mivel az angolban ez mesterséges csatornát is jelent. Ráadásul egy amerikai csillagász, Percival Lowell a 19. század végén a „marsi csatornák” megszállottjává vált: meggyőződése szerint azok minden bizonnyal egy marsi civilizáció nyomai voltak. Noha elmélete tudományos körökben nem aratott osztatlan sikert, a science-fiction irodalom nagyon is sokat profitált Lowell elméletéből, például H. G. Wells Világok harca című regénye, amiből a híres/hírhedt 1938-as amerikai rádiójáték is készült, nagyban épített Lowell „felfedezéseire”. De a Mars misztikus civilizációi ihlették a későbbiekben Edgar Rice Borroughs vagy Ray Bradbury és számos más sci-fi szerzők műveit is.

Az említett példák is bizonyítják, hogy a fordítási, tolmácsolási hibák számos kellemetlen vagy éppen vicces helyzetet tudnak produkálni az életben. Egyben azonban biztosak lehetünk: amíg az ember fordítani fog, addig ezek a hibák mindvégig velünk maradnak.

 

 

MCSi Design