kele
perec1
garas1
65. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2021. 09. 23.
kiscim3821

Új bérlakások épülnek a Župančič utcában Lendván. Az elsősorban a fiatalok első lakhatási igényeinek kielégítését ...

A Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ (KKK) és Lendva Község viszonya néhány éve már nem mondható felhőtlennek, a ...

Augusztus 11-én a Bánffy Központ teraszán bemutatkozott a Vajdasági Irodalmi és Képzőművészeti Karaván. Dudás Károly ...

A Lendvai Galéria-Múzeum (GML) a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma által kiírt pályázaton 7.000 euró ...

Három tömbház épül 24 bérlakással
Górcső alatt a KKK ügyvitele
A fiatalokon a sor
Elhanyagolt hagyaték?
 

Szólások és közmondások nyomában – magyar nyelvű frazémáink eredete I.

Nemcsak a magyar, hanem minden nyelv szerves és jelentős részét képezik az állandósult szókapcsolatok vagy más néven frazémák, frazeológiai egységek. Az állandósult szókapcsolatokat általában automatikusan használjuk anyanyelvünkben, és csak ritkán gondolunk bele abba, hogy vajon mióta is vannak velünk, honnan származnak, mit tudunk az etimológiájukról. Most induló sorozatunkban néhány közismert (és kevésbé közismert) szólás, közmondás, szállóige stb. eredetének járunk utána, melyek között lesznek régebbiek, újabbak, a köznyelvben vagy éppen a szlengben használatos kifejezések is. A frazémákat minden alkalommal valamilyen közös jellemző alapján csoportosítjuk, elsőként néhány ókori görög eredetű példát veszünk górcső alá. Az etimológiai információk forrásául Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete című, 2019-ben megjelent szótára szolgál.

„Nicole Kidman ruhája vitte a pálmát a Las Vegas-i díjátadón” – olvashatjuk egy női magazin címadásában, melyből arra következtethetünk, hogy a híres filmsztár ruhája volt a legszebb/legfeltűnőbb a megjelentek között. De vajon miért pont a pálmát vitte, s nem valami mást? A válaszért egészen az ókorig kell visszamennünk, amikor is a különböző versenyek, viadalok győzteseit győzelmi pálmával díjazták, s a görögöknél a pálma a győzelem és a dicsőség jelképévé vált. A magyar nyelvben egyébként az elviszi a pálmát mellett az elnyeri a pálmát is él csakúgy, mint az odaítéli a pálmát szókapcsolat.

Dodona (más írásmódban Dódóné) az ókori Görögország egyik jelentős jóshelye volt, amely arról vált híressé/hírhedtté, hogy nem túlságosan egyértelműen megfogalmazott jóslatokat tett közzé, így azokat a később bekövetkezett események tükrében meglehetősen önkényesen lehetett értelmezni. Innen származik a dodonai jóslat frazémánk, amelyet homályos, kétértelmű jóslat jelentésben használunk.

A lakonikus jelzőt általában a stílus, beszéd, válasz szavakhoz szoktuk kapcsolni tömör, velős, rövid jelentésben. A lakonikus szó a Lakónia földrajzi névből ered, amely egy földrajzi régió Görögországban, és amelynek központja a városállam, Spárta volt. Spártát gyakran definiálják katonaállamként, a spártai férfiakat pedig kemény, fegyelmezett harcosokként. Ezek a tulajdonságok a hagyomány szerint a beszédmódjukban is megjelentek, hiszen azt is a tömörség, az egyszerű és világos fogalmazás jellemezte, ami később a fent említett szólásban is rögzült.

Végül említsük meg az egyik legismertebb ókori eredetű, ma már szállóigévé vált frazémát. Ez az ókori görög költő, Szimónidész híres epigrammájából származik, amelyben a Thermopülainál hősi halált halt spártai katonáknak állít emléket. „Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak, / megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” Az epigramma második részét – Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza – ma is előszeretettel használjuk (főleg a sajtónyelvben) különböző kontextusokban, manapság – a labdarúgó-Európa-bajnokság miatti focilázban – például akár a magyar labdarúgó-válogatott vonatkozásában is.  

 

 

MCSi Design